Így kaphattok havonta 34 ezer forintot

Az Emmi közzétette a tájékoztatót arról, kik jelentkezhetnek a köztársasági ösztöndíjra. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
Shutterstock

Az Emberi Források Minisztériuma tájékoztatót adott ki a 2015/2016. tanévi köztársasági ösztöndíjról.

Kik jelentkezhetnek?

Erre azok a nappali tagozatos alapképzésben, mesterképzésben illetve osztatlan képzésben részt vevő hallgatók pályázhatnak, akiknek legalább két lezárt félévük van, tehát ebből az elsőévesek ki vannak zárva. Emellett fontos feltétel, hogy két félév alatt legalább 55 kreditet kellett összegyűjteni. Végzős alapszakosok is pályázhatnak az ösztöndíjra, ha igazolják, hogy részt vesznek az idei mesterszakos felvételin. A további ösztöndíjakról itt olvashattok.

Mikor és hová kell küldeni a pályázatot?

Annak az egyetemnek vagy főiskolának kell eljuttatni a pályázatot, ahová jártok. A határidő általában június vége-július eleje, pontos információkat a felsőoktatási intézmények honlapján találhattok. Az intézményekben augusztus 1-jéig kell elbírálni a pályázatokat, ekkor küldik el a kiválasztott hallgatók névsorát az oktatásért felelős miniszter részére.

Mennyi pénz jár?

Az ösztöndíj egy teljes tanévre, azaz 10 hónapra szól, összege 34 ezer forint havonta.

Hányan kaphatnak ösztöndíjat?

Köztársasági ösztöndíjat intézményenként az államilag támogatott, teljes idejű alapképzésen, mesterképzésen, valamint osztatlan képzésen tanulók 0,8 százaléka kaphat, de intézményenként legalább egy fő. A köztársasági ösztöndíjasok persze "sima" tanulmányi ösztöndíjat is kaphatnak.

Mi van, ha valaki közben befejezi a tanulmányait?

Amennyiben a hallgató – a képzési időnek megfelelően – páratlan tanulmányi félévben (tehát a 2015/2016. tanév első, őszi félévének végén) fejezi be tanulmányait, abban az esetben jogosult továbbra is ezen ösztöndíjra, ha tanulmányait a következő félévben (tehát a 2015/2016. tanév második, tavaszi félévében) folytatja. Passziválóknak nem jár ösztöndíj.

Milyen ösztöndíjakra pályázhatnak az egyetemisták? Itt a teljes lista

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.