Közös állásfoglalást adott ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudományt oktató tanszéke Bayer Zsolt "Ki ne legyen?" című, a Magyar Hírlapban megjelent cikkére reagálva. Az ELTE tanszékvezetője az eduline-nak elmondta: azért van szükség a szak állami támogatására, hogy ne szülessenek ilyen, a "társadalmat bomlasztó, a szakmai elveket semmibe vevő" cikkek.
"A tanszékek továbbra is fenntartják maguknak a jogot, hogy hallgatóikat eltanácsolják az egyenlő emberi méltóságot semmibe vevő, szélsőséges hangvételű sajtóorgánumoktól és az ott végzett szakmai gyakorlattól" - írják a közleményben, amelyet György Péter, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, valamint a tanszékek vezetői, Müllner András, Szajbély Mihály, Szijártó Zsolt és Szirák Péter írt alá.
Az egyetemi vezetők szerint "a szak társadalmi hasznosságát rendre kétségbevonó oktatási kormányzatnak, ha másból nem is, ebből a drámai helyzetből meg kellene értenie, hogy a kommunikáció- és médiatudomány által közvetített tudás, jártasság és felelősségviselés nélkülözhetetlen a demokratikus közösségi elvek érvényesülése szempontjából." A kommunikáció és médiatudomány szak állami ösztöndíjas helyeit is lenullázta idén a kormány. Mely szakokon nem lesz egyetlen állami ösztöndíjas hely sem a 2013-as tanévben? Itt találjátok a listát.
"Az újságíró feladata az, hogy az eseményeket megfelelő elemzés után, társadalomtudományi képzettségének megfelelően, a hátterükkel együtt jelenítse meg, nem az, hogy a saját ösztöneinek utat engedjen. Egy ilyen cikk az egész újság szakmai megítélésére rányomja a bélyegét" - mondta Müllner András, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője az eduline-nak. Szerinte Bayer Zsolt etnikai alapon becsmérli honfitársait, ezért nem való egy olyan rendezvény, a Békemenet élére, amely a humanitást tűzi a zászlájára.
"Eddig sem jelentkeztek tőlünk a rasszista megnyilvánulásokat támogató sajtóorgánumokhoz, de a továbbiakban semmiképpen sem számíthatnak tőlünk gyakornokokra. Nem fogjuk engedélyezni a hallgatóinknak, hogy a Magyar Hírlaphoz vagy a kuruc.info-hoz menjenek kötelező szakmai gyakorlatra" - mondta az ELTE tanszékvezetője.
"A fenti tanszékek munkatársai eddig is az emberi szabadságjogok szellemében oktatták diákjaikat, de látva a mai magyar újságírói közbeszéd egyre aggasztóbb állapotát, most szükségét érzik, hogy nyílt állásfoglalással jelezzék, mélyen elítélik a gyűlöletbeszédet, és azokat az orgánumokat, amelyek az ilyen megnyilvánulásoknak teret engednek" - írják a tanszékvezetők a közleményben.
| A cikk |
A tanszékvezetők által kifogásolt cikkben Bayer Zsolt "gyáva, undorító, kártékony állatokhoz" hasonlította azokat a roma származású fiatalokat, akik szilveszter éjjel egy szigethalmi szórakozóhelyen megkéseltek két ifjúsági sportolót. Hozzátette: a cigányság "jelentős része nem alkalmas az együttélésre". |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
