Nem engedi hallgatóit a Magyar Hírlaphoz négy egyetem médiatanszéke

Közös állásfoglalást adott ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudományt oktató tanszéke Bayer Zsolt "Ki ne legyen?" című, a Magyar Hírlapban megjelent cikkére reagálva. Az ELTE tanszékvezetője az eduline-nak elmondta: azért van szükség a szak állami támogatására, hogy ne szülessenek ilyen, a "társadalmat bomlasztó, a szakmai elveket semmibe vevő" cikkek.

  • Eduline

"A tanszékek továbbra is fenntartják maguknak a jogot, hogy hallgatóikat eltanácsolják az egyenlő emberi méltóságot semmibe vevő, szélsőséges hangvételű sajtóorgánumoktól és az ott végzett szakmai gyakorlattól" - írják a közleményben, amelyet György Péter, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, valamint a tanszékek vezetői, Müllner András, Szajbély Mihály, Szijártó Zsolt és Szirák Péter írt alá.

Az egyetemi vezetők szerint "a szak társadalmi hasznosságát rendre kétségbevonó oktatási kormányzatnak, ha másból nem is, ebből a drámai helyzetből meg kellene értenie, hogy a kommunikáció- és médiatudomány által közvetített tudás, jártasság és felelősségviselés nélkülözhetetlen a demokratikus közösségi elvek érvényesülése szempontjából." A kommunikáció és médiatudomány szak állami ösztöndíjas helyeit is lenullázta idén a kormány. Mely szakokon nem lesz egyetlen állami ösztöndíjas hely sem a 2013-as tanévben? Itt találjátok a listát.

Bayer Zsolt a békemenet élén
Túry Gergely

"Az újságíró feladata az, hogy az eseményeket megfelelő elemzés után, társadalomtudományi képzettségének megfelelően, a hátterükkel együtt jelenítse meg, nem az, hogy a saját ösztöneinek utat engedjen. Egy ilyen cikk az egész újság szakmai megítélésére rányomja a bélyegét" - mondta Müllner András, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője az eduline-nak. Szerinte Bayer Zsolt etnikai alapon becsmérli honfitársait, ezért nem való egy olyan rendezvény, a Békemenet élére, amely a humanitást tűzi a zászlájára.

"Eddig sem jelentkeztek tőlünk a rasszista megnyilvánulásokat támogató sajtóorgánumokhoz, de a továbbiakban semmiképpen sem számíthatnak tőlünk gyakornokokra. Nem fogjuk engedélyezni a hallgatóinknak, hogy a Magyar Hírlaphoz vagy a kuruc.info-hoz menjenek kötelező szakmai gyakorlatra" - mondta az ELTE tanszékvezetője.

"A fenti tanszékek munkatársai eddig is az emberi szabadságjogok szellemében oktatták diákjaikat, de látva a mai magyar újságírói közbeszéd egyre aggasztóbb állapotát, most szükségét érzik, hogy nyílt állásfoglalással jelezzék, mélyen elítélik a gyűlöletbeszédet, és azokat az orgánumokat, amelyek az ilyen megnyilvánulásoknak teret engednek" - írják a tanszékvezetők a közleményben.

A cikk

A tanszékvezetők által kifogásolt cikkben Bayer Zsolt "gyáva, undorító, kártékony állatokhoz" hasonlította azokat a roma származású fiatalokat, akik szilveszter éjjel egy szigethalmi szórakozóhelyen megkéseltek két ifjúsági sportolót. Hozzátette: a cigányság "jelentős része nem alkalmas az együttélésre".

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.