Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Közös állásfoglalást adott ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudományt oktató tanszéke Bayer Zsolt "Ki ne legyen?" című, a Magyar Hírlapban megjelent cikkére reagálva. Az ELTE tanszékvezetője az eduline-nak elmondta: azért van szükség a szak állami támogatására, hogy ne szülessenek ilyen, a "társadalmat bomlasztó, a szakmai elveket semmibe vevő" cikkek.
"A tanszékek továbbra is fenntartják maguknak a jogot, hogy hallgatóikat eltanácsolják az egyenlő emberi méltóságot semmibe vevő, szélsőséges hangvételű sajtóorgánumoktól és az ott végzett szakmai gyakorlattól" - írják a közleményben, amelyet György Péter, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, valamint a tanszékek vezetői, Müllner András, Szajbély Mihály, Szijártó Zsolt és Szirák Péter írt alá.
Az egyetemi vezetők szerint "a szak társadalmi hasznosságát rendre kétségbevonó oktatási kormányzatnak, ha másból nem is, ebből a drámai helyzetből meg kellene értenie, hogy a kommunikáció- és médiatudomány által közvetített tudás, jártasság és felelősségviselés nélkülözhetetlen a demokratikus közösségi elvek érvényesülése szempontjából." A kommunikáció és médiatudomány szak állami ösztöndíjas helyeit is lenullázta idén a kormány. Mely szakokon nem lesz egyetlen állami ösztöndíjas hely sem a 2013-as tanévben? Itt találjátok a listát.

"Az újságíró feladata az, hogy az eseményeket megfelelő elemzés után, társadalomtudományi képzettségének megfelelően, a hátterükkel együtt jelenítse meg, nem az, hogy a saját ösztöneinek utat engedjen. Egy ilyen cikk az egész újság szakmai megítélésére rányomja a bélyegét" - mondta Müllner András, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője az eduline-nak. Szerinte Bayer Zsolt etnikai alapon becsmérli honfitársait, ezért nem való egy olyan rendezvény, a Békemenet élére, amely a humanitást tűzi a zászlájára.
"Eddig sem jelentkeztek tőlünk a rasszista megnyilvánulásokat támogató sajtóorgánumokhoz, de a továbbiakban semmiképpen sem számíthatnak tőlünk gyakornokokra. Nem fogjuk engedélyezni a hallgatóinknak, hogy a Magyar Hírlaphoz vagy a kuruc.info-hoz menjenek kötelező szakmai gyakorlatra" - mondta az ELTE tanszékvezetője.
"A fenti tanszékek munkatársai eddig is az emberi szabadságjogok szellemében oktatták diákjaikat, de látva a mai magyar újságírói közbeszéd egyre aggasztóbb állapotát, most szükségét érzik, hogy nyílt állásfoglalással jelezzék, mélyen elítélik a gyűlöletbeszédet, és azokat az orgánumokat, amelyek az ilyen megnyilvánulásoknak teret engednek" - írják a tanszékvezetők a közleményben.
| A cikk |
A tanszékvezetők által kifogásolt cikkben Bayer Zsolt "gyáva, undorító, kártékony állatokhoz" hasonlította azokat a roma származású fiatalokat, akik szilveszter éjjel egy szigethalmi szórakozóhelyen megkéseltek két ifjúsági sportolót. Hozzátette: a cigányság "jelentős része nem alkalmas az együttélésre". |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.