Nem engedi hallgatóit a Magyar Hírlaphoz négy egyetem médiatanszéke

Közös állásfoglalást adott ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudományt oktató tanszéke Bayer Zsolt "Ki ne legyen?" című, a Magyar Hírlapban megjelent cikkére reagálva. Az ELTE tanszékvezetője az eduline-nak elmondta: azért van szükség a szak állami támogatására, hogy ne szülessenek ilyen, a "társadalmat bomlasztó, a szakmai elveket semmibe vevő" cikkek.

  • Eduline

"A tanszékek továbbra is fenntartják maguknak a jogot, hogy hallgatóikat eltanácsolják az egyenlő emberi méltóságot semmibe vevő, szélsőséges hangvételű sajtóorgánumoktól és az ott végzett szakmai gyakorlattól" - írják a közleményben, amelyet György Péter, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, valamint a tanszékek vezetői, Müllner András, Szajbély Mihály, Szijártó Zsolt és Szirák Péter írt alá.

Az egyetemi vezetők szerint "a szak társadalmi hasznosságát rendre kétségbevonó oktatási kormányzatnak, ha másból nem is, ebből a drámai helyzetből meg kellene értenie, hogy a kommunikáció- és médiatudomány által közvetített tudás, jártasság és felelősségviselés nélkülözhetetlen a demokratikus közösségi elvek érvényesülése szempontjából." A kommunikáció és médiatudomány szak állami ösztöndíjas helyeit is lenullázta idén a kormány. Mely szakokon nem lesz egyetlen állami ösztöndíjas hely sem a 2013-as tanévben? Itt találjátok a listát.

Bayer Zsolt a békemenet élén
Túry Gergely

"Az újságíró feladata az, hogy az eseményeket megfelelő elemzés után, társadalomtudományi képzettségének megfelelően, a hátterükkel együtt jelenítse meg, nem az, hogy a saját ösztöneinek utat engedjen. Egy ilyen cikk az egész újság szakmai megítélésére rányomja a bélyegét" - mondta Müllner András, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője az eduline-nak. Szerinte Bayer Zsolt etnikai alapon becsmérli honfitársait, ezért nem való egy olyan rendezvény, a Békemenet élére, amely a humanitást tűzi a zászlájára.

"Eddig sem jelentkeztek tőlünk a rasszista megnyilvánulásokat támogató sajtóorgánumokhoz, de a továbbiakban semmiképpen sem számíthatnak tőlünk gyakornokokra. Nem fogjuk engedélyezni a hallgatóinknak, hogy a Magyar Hírlaphoz vagy a kuruc.info-hoz menjenek kötelező szakmai gyakorlatra" - mondta az ELTE tanszékvezetője.

"A fenti tanszékek munkatársai eddig is az emberi szabadságjogok szellemében oktatták diákjaikat, de látva a mai magyar újságírói közbeszéd egyre aggasztóbb állapotát, most szükségét érzik, hogy nyílt állásfoglalással jelezzék, mélyen elítélik a gyűlöletbeszédet, és azokat az orgánumokat, amelyek az ilyen megnyilvánulásoknak teret engednek" - írják a tanszékvezetők a közleményben.

A cikk

A tanszékvezetők által kifogásolt cikkben Bayer Zsolt "gyáva, undorító, kártékony állatokhoz" hasonlította azokat a roma származású fiatalokat, akik szilveszter éjjel egy szigethalmi szórakozóhelyen megkéseltek két ifjúsági sportolót. Hozzátette: a cigányság "jelentős része nem alkalmas az együttélésre".

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.