Nem engedi hallgatóit a Magyar Hírlaphoz négy egyetem médiatanszéke

Közös állásfoglalást adott ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudományt oktató tanszéke Bayer Zsolt "Ki ne legyen?" című, a Magyar Hírlapban megjelent cikkére reagálva. Az ELTE tanszékvezetője az eduline-nak elmondta: azért van szükség a szak állami támogatására, hogy ne szülessenek ilyen, a "társadalmat bomlasztó, a szakmai elveket semmibe vevő" cikkek.

  • Eduline

"A tanszékek továbbra is fenntartják maguknak a jogot, hogy hallgatóikat eltanácsolják az egyenlő emberi méltóságot semmibe vevő, szélsőséges hangvételű sajtóorgánumoktól és az ott végzett szakmai gyakorlattól" - írják a közleményben, amelyet György Péter, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, valamint a tanszékek vezetői, Müllner András, Szajbély Mihály, Szijártó Zsolt és Szirák Péter írt alá.

Az egyetemi vezetők szerint "a szak társadalmi hasznosságát rendre kétségbevonó oktatási kormányzatnak, ha másból nem is, ebből a drámai helyzetből meg kellene értenie, hogy a kommunikáció- és médiatudomány által közvetített tudás, jártasság és felelősségviselés nélkülözhetetlen a demokratikus közösségi elvek érvényesülése szempontjából." A kommunikáció és médiatudomány szak állami ösztöndíjas helyeit is lenullázta idén a kormány. Mely szakokon nem lesz egyetlen állami ösztöndíjas hely sem a 2013-as tanévben? Itt találjátok a listát.

Bayer Zsolt a békemenet élén
Túry Gergely

"Az újságíró feladata az, hogy az eseményeket megfelelő elemzés után, társadalomtudományi képzettségének megfelelően, a hátterükkel együtt jelenítse meg, nem az, hogy a saját ösztöneinek utat engedjen. Egy ilyen cikk az egész újság szakmai megítélésére rányomja a bélyegét" - mondta Müllner András, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője az eduline-nak. Szerinte Bayer Zsolt etnikai alapon becsmérli honfitársait, ezért nem való egy olyan rendezvény, a Békemenet élére, amely a humanitást tűzi a zászlájára.

"Eddig sem jelentkeztek tőlünk a rasszista megnyilvánulásokat támogató sajtóorgánumokhoz, de a továbbiakban semmiképpen sem számíthatnak tőlünk gyakornokokra. Nem fogjuk engedélyezni a hallgatóinknak, hogy a Magyar Hírlaphoz vagy a kuruc.info-hoz menjenek kötelező szakmai gyakorlatra" - mondta az ELTE tanszékvezetője.

"A fenti tanszékek munkatársai eddig is az emberi szabadságjogok szellemében oktatták diákjaikat, de látva a mai magyar újságírói közbeszéd egyre aggasztóbb állapotát, most szükségét érzik, hogy nyílt állásfoglalással jelezzék, mélyen elítélik a gyűlöletbeszédet, és azokat az orgánumokat, amelyek az ilyen megnyilvánulásoknak teret engednek" - írják a tanszékvezetők a közleményben.

A cikk

A tanszékvezetők által kifogásolt cikkben Bayer Zsolt "gyáva, undorító, kártékony állatokhoz" hasonlította azokat a roma származású fiatalokat, akik szilveszter éjjel egy szigethalmi szórakozóhelyen megkéseltek két ifjúsági sportolót. Hozzátette: a cigányság "jelentős része nem alkalmas az együttélésre".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.