Visszaléptek a hallgatói képviselők jogainak csorbításától

Nemcsak a szakbezárások egy részétől, de a hallgatói képviselők jogainak csorbításától is visszalépett a szaktárca – tudta meg a Magyar Nemzet. Az államtitkárság több kérdésben is el akarta venni a diákság szenátusi szavazati jogát, de a HÖOK ezt nem fogadta el, így a jogkorlátozó passzust végül kiveszik a felsőoktatási törvénytervezetből.

  • Eduline
pixabay.com

Mégsem csorbítja a felsőoktatási államtitkárság a hallgatói jogokat az eredeti tervekkel ellentétben – közölte a Magyar Nemzettel Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.

Gulyás kiemelte: a HÖOK nem fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztalon, hogy a hallgatók szenátusi szavazati jogát bármilyen módon differenciálják, az erre vonatkozó passzus így kikerül a végleges törvényjavaslatból.

Az elnök kitért arra is, hogy a hallgatói tisztviselők mandátumának korlátozását viszont indokoltnak tartják, sőt ők maguk javasolták, annyi eltéréssel, hogy eredetileg csak a vezető tisztviselőkre terjesztették volna ki. „A mandátumok ezentúl egységesen két évre szólnak, és egy tisztségviselőt csak egy alkalommal lehet majd újraválasztani” – ismertette az újítást.

Az Átlátszó Oktatás által nyilvánossá tett felsőoktatási stratégia összeférhetetlenségi szabályokat is rögzít: nem lehet hallgatói önkormányzati tisztségviselő, aki valamely intézményi társaságban vezetői tisztségviselői feladatokat, netán felügyelőbizottsági tagságot vagy könyvvizsgálói feladatot lát el.

A stratégiában az is olvasható, hogy szigorítanák az átsorolási szabályokat is, tehát könnyebben elveszíthető lesz az állami ösztöndíj: 15-ről ugyanis 20-ra emelnék a félévenkénti kötelezően teljesítendő kreditek számát, valamint az elvárt tanulmányi átlagot is növelnék.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.