Nemcsak a szakbezárások egy részétől, de a hallgatói képviselők jogainak csorbításától is visszalépett a szaktárca – tudta meg a Magyar Nemzet. Az államtitkárság több kérdésben is el akarta venni a diákság szenátusi szavazati jogát, de a HÖOK ezt nem fogadta el, így a jogkorlátozó passzust végül kiveszik a felsőoktatási törvénytervezetből.
Mégsem csorbítja a felsőoktatási államtitkárság a hallgatói jogokat az eredeti tervekkel ellentétben – közölte a Magyar Nemzettel Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
Gulyás kiemelte: a HÖOK nem fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztalon, hogy a hallgatók szenátusi szavazati jogát bármilyen módon differenciálják, az erre vonatkozó passzus így kikerül a végleges törvényjavaslatból.
Az elnök kitért arra is, hogy a hallgatói tisztviselők mandátumának korlátozását viszont indokoltnak tartják, sőt ők maguk javasolták, annyi eltéréssel, hogy eredetileg csak a vezető tisztviselőkre terjesztették volna ki. „A mandátumok ezentúl egységesen két évre szólnak, és egy tisztségviselőt csak egy alkalommal lehet majd újraválasztani” – ismertette az újítást.
Az Átlátszó Oktatás által nyilvánossá tett felsőoktatási stratégia összeférhetetlenségi szabályokat is rögzít: nem lehet hallgatói önkormányzati tisztségviselő, aki valamely intézményi társaságban vezetői tisztségviselői feladatokat, netán felügyelőbizottsági tagságot vagy könyvvizsgálói feladatot lát el.
A stratégiában az is olvasható, hogy szigorítanák az átsorolási szabályokat is, tehát könnyebben elveszíthető lesz az állami ösztöndíj: 15-ről ugyanis 20-ra emelnék a félévenkénti kötelezően teljesítendő kreditek számát, valamint az elvárt tanulmányi átlagot is növelnék.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
