Nemcsak a szakbezárások egy részétől, de a hallgatói képviselők jogainak csorbításától is visszalépett a szaktárca – tudta meg a Magyar Nemzet. Az államtitkárság több kérdésben is el akarta venni a diákság szenátusi szavazati jogát, de a HÖOK ezt nem fogadta el, így a jogkorlátozó passzust végül kiveszik a felsőoktatási törvénytervezetből.
Mégsem csorbítja a felsőoktatási államtitkárság a hallgatói jogokat az eredeti tervekkel ellentétben – közölte a Magyar Nemzettel Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
Gulyás kiemelte: a HÖOK nem fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztalon, hogy a hallgatók szenátusi szavazati jogát bármilyen módon differenciálják, az erre vonatkozó passzus így kikerül a végleges törvényjavaslatból.
Az elnök kitért arra is, hogy a hallgatói tisztviselők mandátumának korlátozását viszont indokoltnak tartják, sőt ők maguk javasolták, annyi eltéréssel, hogy eredetileg csak a vezető tisztviselőkre terjesztették volna ki. „A mandátumok ezentúl egységesen két évre szólnak, és egy tisztségviselőt csak egy alkalommal lehet majd újraválasztani” – ismertette az újítást.
Az Átlátszó Oktatás által nyilvánossá tett felsőoktatási stratégia összeférhetetlenségi szabályokat is rögzít: nem lehet hallgatói önkormányzati tisztségviselő, aki valamely intézményi társaságban vezetői tisztségviselői feladatokat, netán felügyelőbizottsági tagságot vagy könyvvizsgálói feladatot lát el.
A stratégiában az is olvasható, hogy szigorítanák az átsorolási szabályokat is, tehát könnyebben elveszíthető lesz az állami ösztöndíj: 15-ről ugyanis 20-ra emelnék a félévenkénti kötelezően teljesítendő kreditek számát, valamint az elvárt tanulmányi átlagot is növelnék.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
