Minden huszadik brit egyetemista végzett már valamilyen szexmunkát – írja a Vice.
A Swansea University kutatásából kiderül: a brit egyetemek hallgatóinak öt százaléka végzett már valamilyen szexuális jellegű munkát, egy részük – fogalmaznak a kutatók – „direkt szexuális szolgáltatást” nyújt, mások webkamerás munkát vállalnak vagy chatoldalak üzemeltetőinek dolgoznak.
A lap szerint nem meglepő, hogy a kutatóknak nyilatkozó hallgatók többsége – saját bevallása szerint - azért vállal ilyen munkát, mert nem akar diákhitelt felvenni (vagy nem akarja meglévő diákhitelének összegét növelni), az egyetemi támogatásokból, ösztöndíjakból azonban nem tudja fedezni kiadásait, a rosszul fizető munkák helyett pedig van, aki ezt az utat választja.
Meglepő azonban, hogy az eredmények alapján az érintett hallgatók közül több a férfi, mint a nő. Az egyetemisták a kutatóknak szinte kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy titokban tartják, miből élnek.
Megdöbbentő adatok: az amerikai egyetemisták negyedének sokszor ételre sincs pénze
A főiskolások és egyetemisták negyede éhezett az előző hónapban az Egyesült Államok 66 felsőoktatási intézményét alapul vevő felmérés szerint - közölték kedden a Wisconsin-Madison Egyetem kutatói. A felmérés a felsőoktatási hallgatókat sújtó szegénységet vizsgálta és a kutatók szerint az eredmények aggodalomra adnak okot.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
