Ennyi pénzt kaphattok, ha jó jegyeket szereztek az egyetemen

Milyen ösztöndíjakra és támogatásokra pályázhattok elsőéves egyetemistaként? Cikksorozatunkban bemutatjuk a legfontosabb ösztöndíjakat. 3. rész: tanulmányi ösztöndíj.

  • Eduline

Kinek jár, mennyi jár?

Tanulmányi ösztöndíj csak az államilag támogatott, teljes idejű képzésben részt vevő, jól teljesítő hallgatóknak járhat - és csak akkor, ha már legalább egy félévet lezártak, vagyis az elsőévesként az első félévben nem kaphattok ilyen ösztöndíjat, hiszen még egy szemesztert sem zártatok le, nincsenek érdemjegyeitek.

Túry Gergely

A hallgatók tanulmányi eredményét intézményenként (sőt karonként) különböző szempontrendszer alapján rangsorolják, ez alapján dől el, ki kap ösztöndíjat és mekkora összeget - ebben a táblázatban megnézhetitek, a saját egyetemeteken, főiskolátokon mi alapján döntik el, kinek utalnak tanulmány ösztöndíjat, és mekkora összeegre számíthatnak a hallgatók. Figyelem: a táblázat becsapós, nem a havi, hanem a féléves összegeket tüntették fel. Ha arra vagytok kíváncsi, egy hónapban körülbelül mekkora bevételre számíthattok, ezt az összeget osszátok el öttel.

Mikor kell pályázni?

Nem kell külön pályázni, minden félév elején automatikusan rangsorolják az államilag támogatott formában tanulókat, és megállapítják, mekkora összegű ösztöndíjat kapnak. Fontos, hogy ez a folyamat jó pár hétbe telik, vagyis az adott szemeszter első tanulmnyi ösztöndíja általában nem februárban és szeptemberben, hanem márciusban és októberben szokott megérkezni a bankszámlákra.

Itt a lista: ilyen ösztöndíjakat kaphattok az egyetemektől, főiskoláktól

Egyetemre vagy főiskolára készültök, de már most aggódtok az anyagiak miatt? Jó hírünk van: aki sok kreditet és jó jegyeket szerez, a tanulmányi ösztöndíjon túl számos intézményi, vállalati, kari ösztöndíjra pályázhat, ahogy a hátrányos helyzetű hallgatók is többféle támogatást kérhetnek egyetemüktől, főiskolájuktól.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.