Siralmas a helyzet: utolsók között vagyunk az egyetemi autonómia alapján felállított rangsorban

A nemzetközi kutatások az elmúlt években mind a magyar egyetemi autonómia csökkenését jelezték - írja a 444.

  • Eduline
Fülöp Máté

A legrangosabb európai felsőoktatási szervezet, az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) külön honlapot tart fenn arra, hogy 29 tagállamának egyetemi autonómiáját értékelje. Az egyetemi szabadságot négy nagyobb terület, a szervezeti, a gazdasági, a személyzeti és a tudományos autonómia felől vizsgálják, az egyes területeken pedig rangsort is állítanak a tagállamok között - írja a 444.

A legfrissebb, 2016-os állapotokat tükröző ranglistájuk alapján a magyar egyetemeknek nincs sok okuk az örömre: gazdasági szabadság terén az utolsó előtti, 28. helyen állnak, szervezeti téren 23., személyzeti szempontból a 22., míg tudományos autonómia terén a 16. helyet foglalják el.

A kancellárokkal van a legnagyobb baja az egyetemeknek

A felsőoktatás elfeledett problémája lett a néhány éve működő kancellária rendszerének bevezetése, pedig több százezer egyetemi polgárt érint, hogy a kormány az intézmények nyakára ültette a maga embereit. Az Eötvös Károly Intézet szervezésében egy ideje pihenő témát vettek elő a Színvonalas és független egyetemi oktatást!

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.