Ha ezt megteszik a tanárok, a diákok tuti kiakadnak

Nem várt kérdés fogadta a hallgatókat a beadandó feladatuk végén. A válasz rá már kevésbé volt meglepő.

  • Eduline

A University of Maryland szociálpszichológia-hallgatói nem kicsit döbbenhettek meg, amikor az év végi legutolsó, online beadandó feladatuk végén a következő kérdés várta őket: választhatnak, hogy 2 vagy 6 pontot kérnek ajándékba a dolgozatuk pontszámára. Csakhogy van egy kis csavar: ha a hallgatók több mint 10%-a kéri a 6 pontot, akkor senki nem kap semmit. És hogy ki kért kettőt, és ki hatot, az természetesen teljesen anonim, a lebukás veszélye nélkül kérhettek hatot, és veszélyeztethették ezzel mindenki bónuszát – írta az Index.

Ez egy klasszikus fogolydilemma, a megoldása pedig igazán egyszerű: együtt kell működni a többiekkel, a kisebb pontszámot választani, és így jár jól mindenki. Ez elméletben szép is, és pont a szociálpszichológus hallgatók azok, akik pontosan tudják, hogyan lehet jól kijönni a dologból. Csakhogy éles helyzetben megjelenik a mérsékelten tudományos kisördög, aki azt súgja a résztvevőknek, hogy működjenek csak együtt a többiek, te válaszd a 6 pontot, és még többet nyersz. A tét nagy, a 2 vagy 6 pontokon múlhat valakinek, hogy átmegy-e, vagy jobb jegyet kap, amivel picit feljebb mozdul az átlaga, ami meg ösztöndíjban, tandíjban, felvételiben jelenthet sokat. Nos, azt hisszük, nem csoda, ami történt. Persze, hogy a többség a 6 pontot kérte, tehát senki sem kapott semmit.

A professzor, Dylan Selterman a Baltimore Sunnak elmondta, hogy 2008 óta szívatja a diákjait ezzel a feladattal, és eddig mindössze egy évfolyam volt képes kollektíve önmérsékletet tanúsítani és bezsebelni a bónusz pontokat. A legszebb az egészben persze az, hogy a megszívatott diákok még csak nem is haragudhatnak a tanárra, csak egymásra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.