Tavaly csaknem 30 százalékkal több volt az újonnan regisztrált ápolók száma, mint 2010-ben - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkárának írásbeli válaszából.
Rétvári Bence ezt Hadházy Ákos írásbeli kérdésére válaszolta. Az LMP országgyűlési képviselője arra volt kíváncsi: "hogyan alakult az ápolói képzésen végezettek száma?".
Az Emmi államtitkára kifejtette: Magyarországon jelenleg közép- és felsőfokon folyik ápolóképzés. A középfokú szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza, melynek szerkezete és tartalma a munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodva rendszeresen megújul. A hatályos OKJ alapján négy különböző szinten folyik gyermek- és felnőttápoló képzés. Felsőfokon osztott képzési formában - BSc szinten 4 éves, és arra épülve 1,5 éves időtartamban - az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek egészségtudományi karain lehet ápolói végzettséget szerezni.
A képzési adatokat az egészségügyi szakdolgozók alapnyilvántartása alapján - a törvényben meghatározott - ágazati humánerőforrás-monitorig rendszer gyűjti és elemzi. Magyarországon évente átlagosan 6000-9000 ember szerez egészségügyi végzettséget, többségük ápolóként. Rétvári Bence a képviselőnek írt válaszához mellékelte a 2006. január 1. és 2016. december 31. között Magyarországon szerzett ápoló szakképesítések számát tartalmazó táblázatot is.
Ennek alapján az államtitkár kiemelte: az adatokból látható, hogy a végzett ápolók száma a kormányváltástól emelkedésnek indult (számuk 2921-ről 4509-re, azaz 54 százalékkal nőtt). Ezt pedig a kormányzat számos intézkedéssel kívánja a továbbiakban is támogatni - jegyezte meg az államtitkár, példaként említetve az ösztöndíjrendszereket és a keretszámok növelését.
Rétvári Bence az egyes években (2010 és 2016 között) magyar kórházban jogviszonyt létesített frissen végzett ápolók számát tartalmazó táblázatot is mellékelte. Ebből az államtitkár szerint kiderül, hogy az újonnan regisztrált ápolók száma a tavalyi évben 29,5 százalékkal magasabb volt (2708), mint 2010-ben (2091).
A szeptemberben induló, ápolóknak szóló egyetemi mesterképzésre (MSc) jelentkezőknek is ösztöndíjat vezet be a kormány - jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár kedden Budapesten.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
