Ápolói képzések: évente több ezren szereznek egészségügyi végzettséget

Tavaly csaknem 30 százalékkal több volt az újonnan regisztrált ápolók száma, mint 2010-ben - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkárának írásbeli válaszából.

  • Eduline
TG

Rétvári Bence ezt Hadházy Ákos írásbeli kérdésére válaszolta. Az LMP országgyűlési képviselője arra volt kíváncsi: "hogyan alakult az ápolói képzésen végezettek száma?". 

Az Emmi államtitkára kifejtette: Magyarországon jelenleg közép- és felsőfokon folyik ápolóképzés. A középfokú szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza, melynek szerkezete és tartalma a munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodva rendszeresen megújul. A hatályos OKJ alapján négy különböző szinten folyik gyermek- és felnőttápoló képzés. Felsőfokon osztott képzési formában - BSc szinten 4 éves, és arra épülve 1,5 éves időtartamban - az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek egészségtudományi karain lehet ápolói végzettséget szerezni.

A képzési adatokat az egészségügyi szakdolgozók alapnyilvántartása alapján - a törvényben meghatározott - ágazati humánerőforrás-monitorig rendszer gyűjti és elemzi. Magyarországon évente átlagosan 6000-9000 ember szerez egészségügyi végzettséget, többségük ápolóként. Rétvári Bence a képviselőnek írt válaszához mellékelte a 2006. január 1. és 2016. december 31. között Magyarországon szerzett ápoló szakképesítések számát tartalmazó táblázatot is.

Ennek alapján az államtitkár kiemelte: az adatokból látható, hogy a végzett ápolók száma a kormányváltástól emelkedésnek indult (számuk 2921-ről 4509-re, azaz 54 százalékkal nőtt). Ezt pedig a kormányzat számos intézkedéssel kívánja a továbbiakban is támogatni - jegyezte meg az államtitkár, példaként említetve az ösztöndíjrendszereket és a keretszámok növelését.

Rétvári Bence az egyes években (2010 és 2016 között) magyar kórházban jogviszonyt létesített frissen végzett ápolók számát tartalmazó táblázatot is mellékelte. Ebből az államtitkár szerint kiderül, hogy az újonnan regisztrált ápolók száma a tavalyi évben 29,5 százalékkal magasabb volt (2708), mint 2010-ben (2091).

640 ezer forintos ösztöndíjat is kaphatnak félévente a továbbtanuló ápolók

A szeptemberben induló, ápolóknak szóló egyetemi mesterképzésre (MSc) jelentkezőknek is ösztöndíjat vezet be a kormány - jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár kedden Budapesten. Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, a Mihalicza-ösztöndíj 1 milliárd 150 millió forintos keretösszeggel pályázható. Hozzátette: a képzés első félévében az ösztöndíj mértéke 640 ezer forint is lehet, a második félévtől pedig 320 ezer és 640 ezer forint közötti összeget lehet elnyerni.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.