Ennyi államilag támogatott félévet kapnak az egyetemisták - a legfontosabb kérdések

Hány államilag finanszírozott félévvel gazdálkodhatnak az egyetemisták és főiskolások? Milyen hallgatói nyilatkozatot kell aláírniuk azoknak, akik 2014 szeptemberében kezdik meg a tanulmányaikat állami ösztöndíjasként? Összegyűjtöttünk mindent, amit az államilag támogatott félévekről tudnotok kell.

  • Eduline

Hány államilag támogatott félévem van?

Összesen 12 állami félévetek van, ezeket felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan képzésen, valamint mesterképzésen használhatjátok fel. Azok, akik osztatlan képzésre jelentkeztek, és a képzésük időtartama meghaladja a tíz félévet, például általános orvosi szakra járnak, 14 állami félévvel gazdálkodhatnak. Ezekre a képzésekre szinte lehetetlen bejutni, ötvenszeres a túljelentkezés.

Akár több évet is csúszhatok a diploma megszerzésével?

Alapszabály, hogy csak két félévet csúszhattok, ha az állami támogatást meg akarjátok tartani. Egy hároméves alapszak végén hiába van még hat állami félévetek, ebből az adott képzésen csak kettőt használhattok fel, utána átkerültök önköltséges formára. Persze az így megmaradt négy félévet egy másik képzésen még elhasználhatjátok.

Elkezdtem egy alapképzést, de nem fejeztem be. A második alapképzésemen hány félévet használhatok fel?

Ez attól függ, hogy az első képzésen hány állami félévet használtatok fel, és hogy hány féléves a második képzés. Ha például elhasználtatok négy félévet az első képzésen, és jelentkeztetek egy másik - hat féléves - szakra, akkor a második szakon még mind a nyolc féléveteket felhasználhatjátok. Ha az elsőre öt félév ment el, akkor már csak hét félévetek maradt.

Shutterstock

A diploma megszerzése után elvégezhetek még egy alapszakot?

Most már akkor is kaphattok állami helyet, ha már van az adott képzési szinten egy diplomátok. Ilyenkor az állami félévek pont úgy fogynak, ahogy az előbb leírtuk: egy hároméves alapképzés utána még pont belefér a 12 félévetekbe egy második alapképzés. Ilyenkor érdemes mérlegelni, hogy akartok-e mesterszakot, és ha igen, akkor kiszámolni, hogy melyik képzés a drágább. Lehet, hogy megéri a mesterszakra tartogatni az állami féléveket. Öt dolog, amit biztosan nem tudtatok a felvételiről.

Párhuzamos képzésen is szerezhetek két diplomát?

Igen, így is ki lehet gazdálkodni két diplomát az államilag támogatott félévekből. Fontos viszont, hogy a képzésre fordított féléveket, és nem a felsőoktatásban töltött féléveket támogatják. Ez azt jelenti, hogy hiába végzitek el a két alapképzést párhuzamosan mondjuk négy év alatt, akkor is felhasználtátok mind a tizenkét félévet.

Vagyis nincs meghatározva, hogy mennyit használok fel alapképzésre és mesterre?

Nincs ilyen szabályozás, rugalmas a rendszer. Csak pár példa: össze tudtok hozni egy alap- és egy mesterképzést (és ha nem csúsztok, akkor még marad két félévetek) vagy két alapképzést, de akár az is lehetséges, hogy egy költségtérítéses alapszak után elvégeztek két államilag támogatott mesterképzést.

Mennyi ideig kell Magyarországon dolgozni a diplomaszerzés után?

Ha aláírjátok a hallgatói nyilatkozatot, azzal két dolgot vállaltok: a képzési idő másfélszeresén belül oklevelet kell szereznetek az adott képzésen, másrészt az ezt követő húsz éven belül a tanulmányokkal megegyező ideig hazai munkaviszonyt kell folytatnotok. Egy szemeszter öt hónapnak, vagyis 150 napnak felel meg, tehát egy hároméves alapképzés esetében 900 napot kell itthon dolgoznotok. Emellett munkaviszonynak számít a TGYÁS, a GYES és a GYED, illetve a munkanélküli segély folyósításának időtartama is.

Párhuzamos képzés esetén a húsz év az első oklevél megszerzésétől ketyeg, és képzésenként kell teljesítenetek, tehát két alapképzés után 1800 napot kell "ledolgoznotok". A hallgatói nyilatkozat változásairól itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.