A kormány továbbra is bizonytalanságban tartja a felsőoktatást, most éppen az agrárképzést akarják „erőből” átalakítani - írja két szakszervezet. A kormányzati tervek szerint az új, központi agrártudományi egyetemhez csatolnák a keszthelyi, a kaposvári, a kecskeméti, a nyíregyházi és a gyöngyösi karokat.
„Most éppen az agrároktatás szerkezetének átalakítását akarják erőből megoldani, a szakma véleményét nem teljes körűen ismerve, többek között a munkavállalói érdekképviseletek véleményeit ki sem kérték. A nagy múltú, jó nevű intézmények elcsatolása jelenlegi egyetemüktől és az agrároktatás felforgatása nem oldja meg a jelenleg fennálló problémákat” - írja közleményében az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány szeretne létrehozni egy új agrártudományi egyetemet. Ennek központja Budapesten lenne, és ehhez csatolnák a keszthelyi, a kaposvári, a kecskeméti, a nyíregyházi és a gyöngyösi agrárkarokat. Ehhez az amúgy jól működő, veszprémi központú Pannon Egyetemről leválasztanák a keszthelyi Georgikon Kart, ami miatt Veszprém is nagy bajba kerülhet.
A két szervezet a párhuzamosságok megszüntetésével egyetért, ha megfelelően előkészítik. „Attól nem emelkedik az elvégzett oktatói és a kutatói munka színvonala, hogy néhány évenként átszervezik az agrároktatást. Mint ahogy attól sem várható pozitív eredmény, hogy az egyetemi autonómiát kívánják tovább szűkíteni” - írják, úgy fogalmaznak, „éppen elég iránymutatást kapnak az egyetemek a kancellárokon keresztül a kormánytól”.
Hozzáteszik: az agrárképzés az egyik legrégebbi, több száz éves hagyományokkal rendelkező képzési forma. A keszthelyi Georgikon elvesztené önállóságát, mert a kormány tervei szerint elcsatolják a Pannon Egyetemtől, és a budapesti Szent István Egyetem Kertészeti és Élelmiszeripari karához tartozna.
Csakúgy, mint a gyöngyösi, a kecskeméti, a nyíregyházi és a kaposvári agrárképzés. A megmaradó intézményeknek pedig kötelezően stratégiai együttműködést kell létrehozni. „Kivéve a hódmezővásárhelyit, hiszen ott Lázár János személyesen ígérte meg a fejlesztéseket” - írják.
A kormány önálló agrártudományi egyetemet hoz létre az ágazat versenyképességének javítása érdekében - számolt be pénteken a Magyar Idők a készülő előterjesztés szakmai anyaga alapján.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
