A kormány továbbra is bizonytalanságban tartja a felsőoktatást, most éppen az agrárképzést akarják „erőből” átalakítani - írja két szakszervezet. A kormányzati tervek szerint az új, központi agrártudományi egyetemhez csatolnák a keszthelyi, a kaposvári, a kecskeméti, a nyíregyházi és a gyöngyösi karokat.
„Most éppen az agrároktatás szerkezetének átalakítását akarják erőből megoldani, a szakma véleményét nem teljes körűen ismerve, többek között a munkavállalói érdekképviseletek véleményeit ki sem kérték. A nagy múltú, jó nevű intézmények elcsatolása jelenlegi egyetemüktől és az agrároktatás felforgatása nem oldja meg a jelenleg fennálló problémákat” - írja közleményében az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány szeretne létrehozni egy új agrártudományi egyetemet. Ennek központja Budapesten lenne, és ehhez csatolnák a keszthelyi, a kaposvári, a kecskeméti, a nyíregyházi és a gyöngyösi agrárkarokat. Ehhez az amúgy jól működő, veszprémi központú Pannon Egyetemről leválasztanák a keszthelyi Georgikon Kart, ami miatt Veszprém is nagy bajba kerülhet.
A két szervezet a párhuzamosságok megszüntetésével egyetért, ha megfelelően előkészítik. „Attól nem emelkedik az elvégzett oktatói és a kutatói munka színvonala, hogy néhány évenként átszervezik az agrároktatást. Mint ahogy attól sem várható pozitív eredmény, hogy az egyetemi autonómiát kívánják tovább szűkíteni” - írják, úgy fogalmaznak, „éppen elég iránymutatást kapnak az egyetemek a kancellárokon keresztül a kormánytól”.
Hozzáteszik: az agrárképzés az egyik legrégebbi, több száz éves hagyományokkal rendelkező képzési forma. A keszthelyi Georgikon elvesztené önállóságát, mert a kormány tervei szerint elcsatolják a Pannon Egyetemtől, és a budapesti Szent István Egyetem Kertészeti és Élelmiszeripari karához tartozna.
Csakúgy, mint a gyöngyösi, a kecskeméti, a nyíregyházi és a kaposvári agrárképzés. A megmaradó intézményeknek pedig kötelezően stratégiai együttműködést kell létrehozni. „Kivéve a hódmezővásárhelyit, hiszen ott Lázár János személyesen ígérte meg a fejlesztéseket” - írják.
Újabb változtatásra készül a kormány: központosítják az agrárképzéseket?
A kormány önálló agrártudományi egyetemet hoz létre az ágazat versenyképességének javítása érdekében - számolt be pénteken a Magyar Idők a készülő előterjesztés szakmai anyaga alapján. A dokumentum szerint a különböző központokban párhuzamos kutatások és tervezések folynak, és problémát jelent az is, hogy az ágazat szereplői csak kismértékben működnek együtt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
