Így szerezhettek diplomát Törökországban

Idén érettségiztek vagy diplomáztok, és külföldi továbbtanulásban gondolkodtok? Cikksorozatunkban megnézzük, milyen az egyes országok felsőoktatási rendszere és hogyan jelentkezhettek. Tizedik rész: Törökország.

  • Eduline
A Bogaziçi University, vagyis a Boszporusz Egyetem egyik épülete
Wikipedia

Törökországban nem ingyenes a felsőoktatás, a tandíjak ugyanakkor nem magasak: az állami egyetemek török nyelvű alapképzésein már 67 ezer forint, az angol nyelvűeken pedig 127 ezer forintért tanulhattok szemeszterenként. A mesterképzéseken a féléves tandíj 84 ezer, illetve 168 ezer forinttól kezdődik. Az intézményi ösztöndíjakból viszont akár a tandíj felét is fedezhetitek, havonta pedig már 100 ezer forintból is kijöhettek. Itt találtok törökországi ösztöndíjakat.

A BA/BSc-képzés négyéves - az orvosi képzés viszont hat, az állatorvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészeti pedig öt évig tart -, felsőfokú szakmai végzettséget az úgynevezett Higher Vocational Schoolokban pedig két év alatt szerezhettek, és Associate’s vagy Pre-Bachelor’s Degree-t kaptok. Ezek gyakorlatorientált programok olyan területeken, mint a turizmus, kereskedelem, informatika, pénzügy, gasztronómia és dizájn. A mesterképzés kétéves, a doktorit pedig három-öt év alatt végezhetitek el.

Ezek a legjobb török egyetemek
Quacquarelli Symonds 2014/2015-ös világrangsorának top 500-as listájára öt görög intézmény került fel. A Bilkent University és a Bogaziçi University (Boszporusz Egyetem) fej fej mellett a 399. helyen végzett, a Middle East Technical University pedig a 401-410. helyet szerezte meg. A Koc University a 461-470., a Sabanci University pedig a 471-480. lett.

Az állami egyetemeken a szakok egy részén török nyelven folyik az oktatás, de szép számmal találtok angol nyelvű programokat alap- és mesterképzési szinten is. Ha nem megfelelő a török- vagy angoltudásotok, nyelvtanfolyamon vagy akár egyéves előkészítőn is részt vehettek. A magánegyetemeken viszont a legtöbb képzés angolul indul: ezekben az intézményekben magas a tandíj, ugyanakkor a hallgatók több mint negyven százaléka részesül valamilyen ösztöndíjban.

Hogyan jelentkezhettek?

A felvételi eljárást minden intézmény maga bonyolítja le, a jelentkezési határidőt is az adott egyetem, főiskola honlapján találhatjátok meg. Törökországban a tanév szeptember közepén vagy október elején kezdődik, és májusig vagy június elejéig tart - néhány program nem csak ősszel, hanem tavasszal is indul. Van kvóta, így külföldi diákokkal csak a férőhelyek egy bizonyos százalékát tölthetik fel - jelentkezzetek minél előbb, hogy ne maradjatok le.

Az alapszakos felvételi során írathatnak írásbeli tesztet, kérhetnek motivációs levelet vagy tarthatnak szóbeli vizsgát. Igazolnotok kell a nyelvtudásotokat is: elfogadják többek között a TOEFL- és az IELTS-vizsgát, de ha ezeket nincs lehetőségetek letenni, az intézmény szervez saját nyelvi vizsgát is.

Ha mesterszakra jelentkeztek, szakmai önéletrajzot, motivációs levelet és ajánlásokat is le kell adnotok. Még több információt a törökországi továbbtanulásról a Study in Turkey oldalon találtok.

Külföldi továbbtanulás, teljesen ingyen

Németország

Ausztria

Dánia

Svédország

Skócia

Norvégia

Írország

Finnország

Görögország

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.