Nem adja az elnökséget a szegedi egyetem veterán HÖK-vezére

Két beadvány érkezett az Alkotmánybíróság elé áprilisban a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzatától. Nem nehéz kitalálni, hogy az évek óta jogi csatározást folytató Török Márk szeretné, ha korábbi bírói végzéseket és a felsőoktatási törvény egy pontját megsemmisítené a testület, hogy ő továbbra is HÖK-elnök maradhasson – írja az Átlátszó Oktatás.

  • Eduline
MTI / Németh György

A felsőoktatási törvény egy pontja szerint csupán négy évig tölthet be egy ember hallgatói önkormányzatban tisztséget – összesen. Török Márk 2004 óta tisztségviselő, és 2007 óta (egy év megszakítással) a szegedi egyetemi HÖK-elnök. A minisztérium állásfoglalása szerint visszamenőleg is számolni kell az időt, és a 2015. szeptember 1-jét követő választásoknál már figyelembe kellett venni a tisztségekben eltöltött időt (melyek összesen számítanak, nem tisztségenként).

Az Átlátszó Oktatás azt írja, az SZTE vezetésével néhol nyílt csatában álló Török Márk azonban 32 évesen sem szeretné átadni a kormányt, és a rektor határozatát – melyben érvénytelenné nyilvánította a legutóbbi megválasztását – 2016 óta jogi úton támadja. Eleddig elveszítette a pereket a Munkaügyi Bíróságon és a Törvényszéken is, de nem adja fel.

Mivel a fellebbezések és az alkotmányjogi panasz halasztó hatállyal rendelkeznek, Török Márk mindaddig elnök marad, amíg megválasztják, és az AB nem mondja ki a végzések és a törvény pontjának alkotmányosságát.

Pert vesztett a szegedi egyetem veterán HÖK-elnöke

Jogerősen is pert vesztett a hosszúra nyúlt szegedi hallgatói önkormányzati karrierjéről elhíresült Török Márk a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ellen - tudta meg a Magyar Nemzet. A Magyar Nemzet emlékeztet arra, hogy a 32 éves Török Márk már 2007-ben és 2008-ban is az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke volt, majd egy kis szünetet követően 2009 óta megszakítás nélkül ő tölti be ezt a pozíciót.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.