Több mint kétszáz diákot vettek őrizetbe Chilében

A chilei rendőrség 224 vett diákot őrizetbe az oktatási reformokat követelő tüntetések feloszlatása és az...

  • MTI

A chilei rendőrség 224 vett diákot őrizetbe az oktatási reformokat követelő tüntetések feloszlatása és az iskolafoglalások megszüntetése során.

A chilei diákok ingyenes, minőségi oktatást követelnek. Szerda óta tüntetnek Santiagóban, Chile fővárosában, miután megelégelték a Sebastián Pinera államfő kormányzatával folytatott tárgyalások eredménytelenségét. A tiltakozó akciók során huszonnyolc iskolát foglaltak el, huszonegyet Santiagóban, hetet pedig az ország más régiójában.

Andrés Chadwick chilei belügyminiszter elmondta: utasította a rendőrséget, hogy ürítsék ki a huszonnyolc iskolát, amelyeket a diákok két hete foglaltak el. A tanintézményekben szavazóhelyiségeket rendeznek be az elnökválasztás vasárnap esedékes első fordulójára. A hatóságok ezzel indokolták a rendőri közbelépést. Az akció során 122 diákot vettek őrizetbe, akik közül legalább egy megsérült. A szerdai, nagy tömegeket megmozgató tiltakozásokban további 102 embert fogtak le a rendőrök, köztük 53 fiatalkorút.

A százezres tömeget felvonultató tüntetéseket egy 2011 óta működő diákmozgalom szervezte és tanárok, egészségügyi dolgozók, rézbányászok és kikötői munkások is részt vettek bennük. A békés tüntetőkhöz álarcos radikális csoportok is csatlakoztak, akik utcaköveket dobáltak, fosztogattak és összecsaptak a rendőrséggel. A tüntetés feloszlatására vízágyúkat és könnygázt vetett be a rendőrség.

Chilében már több mint két éve tart az oktatás válsága, s számos diák-, szülő- és tanártüntetést szerveztek az érdekvédelmi szervezetek, amelyek július 11-re ismét országos sztrájkot hirdettek.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.