Vége a hajnalig tartó buliknak a IX. kerületben - a ferencvárosi képviselő-testület elfogadta azt a rendeletet, amely szerint a szórakozóhelyek vasárnaptól csütörtökig 23 óráig, pénteken és szombaton éjfélig lehetnek nyitva.
A péntektől már hatályos rendelettől eltérni csak jegyzői engedéllyel lehet, amit bármikor visszavonhatnak, ha például egy ház lakói kérik - írja a Magyar Nemzet pénteki számában.
A lapnak nyilatkozó kerületi ellenzéki politikusok elhibázottnak nevezték a rendeletet, egyebek mellett azért, mert nem szabályozza, milyen feltételekkel lehet megadni, illetve visszavonni az éjszakai nyitva tartáshoz szükséges engedélyt.
A Magyar Nemzet úgy tudja, a "csendrendelet" nem vonatkozik a világörökség részét képező területekre, azoknak a vendéglátóhelyeknek pedig, amelyeknek jelenleg is van éjszakai működési engedélyük, nem kell ismét kérvényezniük, hogy 23 óra után is nyitva lehessenek. A lap szerint a főváros több belső kerületében is új rendeletekkel szabályoznák a szórakozóhelyek nyitva tartását.
Korábban zárhatnak a belvárosi szórakozóhelyek: vége a hajnalig tartó buliknak?
Jóval kevesebb szórakozóhely közül lehet majd kiválasztani a vizsgatemető/tanévkezdő/tanévzáró buli helyszínét, ha a belvárosi kerületek valóban új rendeletekkel szabályozzák majd a nyitvatartást. Van, ahol már 22 vagy 23 órakor bezáratnák a vendéglátóhelyeket. Budapest több belvárosi kerületében is új rendeletekkel szabályoznák a szórakozóhelyek nyitvatartását - írja a Magyar Nemzet.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
