Jó néhány fogalommal gazdagabbak lettünk, mióta megkezdődött a 2012/2013-as tanév - tavaly ilyenkor még fogalmunk sem volt arról, hogy mi az a tücsökszak vagy a lelkiismereti KRESZ, és gőzünk sem volt, ki az Pista. Kis fogalomhatározó.
Előre leszögezzük: a lista bővíthető. Megtaláltátok a tanév legnagyobb oktatási nyelvújítóját? Írjátok meg itt, kommentben! Íme, a mi listánk:
Tücsökszak: Parragh László, a felsőoktatás átszabásába is bevont Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének újítása. Parragh szerint a tücsökszak az, ahova "ha bejutok, bármi lehet belőlem". Gyorsan példát is hozott, kiváltva ezzel az ország andragógushallgatóinak haragját, majd hozzátette: "engem senki nem fog meggyőzni, hogy az andragógia a legfontosabb szak".
Hangyaszak és orchideaszak: a Parragh-féle nyelvújításba Klinghammer István felsőoktatási államtitkár is beszállt, mi több, új fogalmakat alkotott. Szerinte a tücsökszak az, amelyet egyetemek indítanak, de nem egy tudománnyal foglalkoznak, a hallgatók maximum szakmát szereznek. "Van tücsökszak, hangyaszak és orchideaszak: ez utóbbi értékes és ritka, kis létszámú képzés. Ilyen például a geofizikus vagy a meteorológus, de az egyiptológia vagy a keleti nyelvek is, mivel az itt tanulók egyfajta hidat képeznek más kultúrák felé" - mondta, hozzátéve: "miközben a hangyaszakokon a diák reggeltől estig el van foglalva a labormunkával és a szemináriumokkal, a tücsökszakokon ez nem jellemző".
Lelkiismereti KRESZ: Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár legújabb nyelvi leleménye, a - kormánypárti oktatáspolitikusok között is vitát kiváltó - Magyar Pedagógus Kar etikai kódexének szinonimája. Az államtitkár szerint a tanárok és tanítók etikai kódexe "nem fenyegető eszköz, hanem olyan, mint a lelkiismereti KRESZ, be kell tartani, különben kár vagy baj származik a helytelen cselekdetekből".
Értékteremtő képzések: vagyis a természettudományi és a műszaki szakok, legalábbis a felsőoktatási államtitkár szerint. Egy júniusi interjúban Klinghammer István azt mondta, hogy "megbillent az arány" a képzések között, mivel az "értékteremtő" természettudományi és műszaki képzések szerepe visszaszorult. Hozzátette: a "humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak". Pár nappal - és több tucat mémmel - később a minisztérium pontosított: "Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár Népszabadságnak adott interjújából néhány sajtóorgánum kiragadott egy mondatot a szövegkörnyezetből, és annak más értelmezést adott. Az interjúban Klinghammer István arra utalt, hogy vannak GDP-t termelő tudományágak és vannak az embereknek boldogságot és örömet okozó tudományok. Ez egyébként az interjú helyes értelmezése".
Egyetemfoglalás: valóban nem akkora nyelvi lelemény, mint a fentiek, de az is tény, hogy korábban legfeljebb a horvát hallgatók akcióit illettük ezzel a szóval. Egészen januárig. Utcai demonstrációval kezdődött és egy korrekt megállapodással ért véget a másfél hónapig tartó egyetemfoglalás az ELTE bölcsészkarán.
Télirózsás forradalom: hogy pontosan melyik is volt a "télirózsás diákforradalom" a sok decemberi tüntetés közül, azt fejből már mi sem tudjuk, úgyhogy kikerestük: a dátum december 19., ekkor dobáltak rózsákat a keretszámvágás miatt nem épp a legjobb kedvükben lévő diákok a Margit hídról a Dunába, és erről a tüntetésről állítottak elő három hallgatót a rendőrök.
Pistának jó lesz: aligha kell elmagyaráznunk, mit is jelent ez. Az ATV februárban írt arról, hogy világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján készített listákat a gólyákról az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatói önkormányzata. A listán szereplő jelzők valóságos mémáradatot indítottak el, a legnagyobb "sikert" azonban a "Pistának jó lesz" megjegyzés aratta. Pista egyébként Szávay István, az ELTE BTK HÖK akkori elnöke, jelenlegi jobbikos képviselő.
Azatizenhatszak:
írjuk mi, ti pedig pontosan tudjátok, milyen szakokról beszélünk.
, amelyen a keretszámok eltörléséről szóló kormánydöntés ellenére sem lettek volna állami ösztöndíjas helyek, aztán a HÖOK és Balog Zoltán miniszter megállapodott, hogy mégis lesznek. Persze csak azoknak, akik elérik a központilag, előre meghatározott ponthatárt.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
