A hallgatói jogviszony alatt gyermeket vállaló fiataloknak elengednék a diákhitel egy részét - írta a Magyar Nemzet.
A hallgatói jogviszony alatt gyermeket vállaló fiataloknak elengednék a diákhitel egy részét - írta a Magyar Nemzet. A lap keddi számában Soltész Miklós szociális és családügyi államtitkár elmondta, hogy az erre vonatkozó javaslat már elkészült, de bevezetéséről még nincs döntés.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a gyermekvállalási kedv ösztönzésére, a kismamák munkaerő-piaci visszatérését támogató, úgynevezett "gyed extra" rendszerének 3+1 pontja előre láthatólag 30 milliárd forintjába kerülne az államkasszának.
A tervek jóváhagyása esetén már 2014-ben életbe léphetne az a szabály, hogy a gyed mellett is lehessen teljes munkaidőben dolgozni az állami támogatás elvesztése nélkül, illetve a következő gyermek megszületése esetén az anya továbbra is kapná a gyest, illetve a gyed 50 százalékát az idősebb testvér után.
Tájékoztatása szerint a harmadik elem, hogy a három évig kapható juttatásokat adott esetben akár másfél év alatt is fel lehessen venni, csak 2015-től léphet hatályba a bevezetés technikai feltételei miatt.
A "gyed extra" +1 pontja a felsőoktatásban résztvevőket célozza meg úgy, hogy az alapképzésben hallgatóknál szülés esetén a minimálbérből számítanák ki a gyed összegét, a mesterképzésben résztvevőknél pedig a garantált bérminimum adná a juttatás alapját, ami már 114 ezer forintot jelentene - mondta az államtitkár.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
