Szeptemberben indul a duális járműmérnöki képzés a Kecskeméti Főiskolán

A magyar felsőoktatásban elsőként, együttműködésben a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft-vel és a Knorr-Bremse...

  • MTI
Kecskeméti Főiskola GAMF

A magyar felsőoktatásban elsőként, együttműködésben a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft-vel és a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft-vel, gyakorlatorientált képzés indul a Kecskeméti Főiskola műszaki karán a járműmérnöki alapszakon 2012 szeptemberétől.

A felsőoktatásban ma már nem egyszerűen diplomát kell adni, hanem olyan gyakorlat orientált képzés után kell a tanulókat kibocsátani, hogy azonnal el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkára, aki Matolcsy György minisztert képviselte a Kecskeméti Főiskolán csütörtökön tartott tájékoztatón.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a Kecskeméti Főiskolán, német minta alapján bevezetésre kerülő modell versenyképes és korszerű, a valós piaci igényekhez szükséges tudást biztosít a hallgatóknak.

Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere emlékezetett arra, hogy a Mercedes-gyár építésének 2008-as bejelentése óta jelentős változások történtek Kecskeméten a középfokú- valamint a felsőfokú szakképzésben annak érdekében, hogy a városban letelepedett német cégek munkaerő utánpótlása biztosítható legyen.

Danyi József, a Kecskeméti Főiskola rektora elmondta: a német minta alapján átvett gyakorlatorientált - duális - képzés jellemzője, hogy a felsőoktatási intézmények az iparvállalatokkal - Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. és a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. - szorosan együttműködve képezik a jövő mérnökeit úgy, hogy a képzés egy meghatározó része az ipari partnernél történik. 

A gyakorlatorientált típusú képzés két lényeges pontban különbözik a hagyományos főiskolai alapképzéstől. Másképpen alakul az oktatási félévek felépítése: míg a hagyományos alapképzésben a 15 hét szorgalmi időszakot 5 hét vizsgaidőszak követi, a páros félévek után pedig nyári szünet van, addig a gyakorlatorientált típusú képzésben minden szemeszterben a 10 hetes szorgalmi időszakot 5 hetes gyakorlat követi, majd ezután következik a 4 hetes vizsgaidőszak. A hagyományos értelemben vett nyári szünet lerövidül, mert a nyári vizsgaidőszakot követően újabb 6 hetes gyakorlat következik, ami után négy hét szabadság jár.

A másik lényeges különbség: a hallgató a képzési idő alatt jelentős időt tölt a vállalatnál, ezért a cégtől pénzbeli juttatást kap. Ulrich Ja:ger, a Mercedes-Benz Hungary Kft. HR vezetője szerint, a duális főiskolai képzés célja, hogy ugyanolyan szabványok szerint működő főiskolai oktatás valósuljon meg Magyarországon, mint a német példa.

 
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.