Szeptemberben indul a duális járműmérnöki képzés a Kecskeméti Főiskolán

A magyar felsőoktatásban elsőként, együttműködésben a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft-vel és a Knorr-Bremse...

  • MTI
Kecskeméti Főiskola GAMF

A magyar felsőoktatásban elsőként, együttműködésben a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft-vel és a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft-vel, gyakorlatorientált képzés indul a Kecskeméti Főiskola műszaki karán a járműmérnöki alapszakon 2012 szeptemberétől.

A felsőoktatásban ma már nem egyszerűen diplomát kell adni, hanem olyan gyakorlat orientált képzés után kell a tanulókat kibocsátani, hogy azonnal el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkára, aki Matolcsy György minisztert képviselte a Kecskeméti Főiskolán csütörtökön tartott tájékoztatón.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a Kecskeméti Főiskolán, német minta alapján bevezetésre kerülő modell versenyképes és korszerű, a valós piaci igényekhez szükséges tudást biztosít a hallgatóknak.

Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere emlékezetett arra, hogy a Mercedes-gyár építésének 2008-as bejelentése óta jelentős változások történtek Kecskeméten a középfokú- valamint a felsőfokú szakképzésben annak érdekében, hogy a városban letelepedett német cégek munkaerő utánpótlása biztosítható legyen.

Danyi József, a Kecskeméti Főiskola rektora elmondta: a német minta alapján átvett gyakorlatorientált - duális - képzés jellemzője, hogy a felsőoktatási intézmények az iparvállalatokkal - Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. és a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. - szorosan együttműködve képezik a jövő mérnökeit úgy, hogy a képzés egy meghatározó része az ipari partnernél történik. 

A gyakorlatorientált típusú képzés két lényeges pontban különbözik a hagyományos főiskolai alapképzéstől. Másképpen alakul az oktatási félévek felépítése: míg a hagyományos alapképzésben a 15 hét szorgalmi időszakot 5 hét vizsgaidőszak követi, a páros félévek után pedig nyári szünet van, addig a gyakorlatorientált típusú képzésben minden szemeszterben a 10 hetes szorgalmi időszakot 5 hetes gyakorlat követi, majd ezután következik a 4 hetes vizsgaidőszak. A hagyományos értelemben vett nyári szünet lerövidül, mert a nyári vizsgaidőszakot követően újabb 6 hetes gyakorlat következik, ami után négy hét szabadság jár.

A másik lényeges különbség: a hallgató a képzési idő alatt jelentős időt tölt a vállalatnál, ezért a cégtől pénzbeli juttatást kap. Ulrich Ja:ger, a Mercedes-Benz Hungary Kft. HR vezetője szerint, a duális főiskolai képzés célja, hogy ugyanolyan szabványok szerint működő főiskolai oktatás valósuljon meg Magyarországon, mint a német példa.

 
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.