"Sérti az emberi méltóságot" - az adatvédelmi hatóság is megszólalt a diáklisták ügyében

Sérti az emberi méltóságot, az érintettek jóhírnevét, becsületét, de akár rágalmazást és becsületsértést is...

  • Eduline

Sérti az emberi méltóságot, az érintettek jóhírnevét, becsületét, de akár rágalmazást és becsületsértést is megállapíthat a bíróság az ELTE bölcsészkari HÖK által készített hallgatói listák ügyében - közölte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amely állampolgári bejelentések alapján, valamint a sajtóból arról értesült, hogy az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata éveken át listázta az új hallgatókat, világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján adatbázisba rendezve jellemezték őket.

"Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) értelmében a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, illetve az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat különleges adatnak minősül. A különleges adatok az Infotv. értelmében fokozottan védett személyes adatok, amelyek kezeléséhez törvényi felhatalmazás hiányában az érintettek írásbeli hozzájárulása szükséges" - olvasható a közleményben.

Azonnali vizsgálatot rendelt el az ELTE
Azonnali vizsgálat indult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az esetleges hallgatói listák ügyében. Az egyetem tájékoztatása szerint a rektor, miután kedden reggel a sajtóból értesült a hallgatói listákról, azonnal vizsgálóbizottságot hozott létre. A testületben a rektori vezetés vesz részt, és amint eredményre jutnak, rögtön tájékoztatják a nyilvánosságot. A vizsgálatról szóló cikkünket itt olvashatjátok el.

Az üggyel kapcsolatos sajtóhírek szerint az ELTE BTK HÖK adatbázisához 150-200 hallgató fért hozzá, és bárki beleírhatott, aki bejárt a HÖK irodáiba. Az adatvédelmi hatóság szerint az ilyen listák harmadik személyek számára történő megismerhetővé tétele jogalap nélküli nyilvánosságra hozatalnak minősül, és súlyosan sérti a tisztességes és a célhoz kötött adatkezelés elvét, valamint az információs önrendelkezési jogról szóló törvényben meghatározott adatbiztonsági követelményeket is.

"Ez a tevékenység továbbá sérti az emberi méltóságot, az érintettek jóhírnevét, becsületét. A becsmérlő, szélsőséges véleményformálással, illetve valótlan tények állítása kapcsán leginkább az érintett jóhírneve csorbul. A Ptk. 78. §-a alapján a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is, így az érintett a Ptk. 84. §-ban meghatározott polgári jogi igényeket támaszthatja a lista készítőivel szemben" - folytatja a hatóság.

A hatóság álláspontja szerint a kifogásolt jogsértés súlyára tekintettel a visszaélés személyes adattal vétsége törvényi tényállását is kimerítheti. A különleges személyes adatokkal való visszaélés ezen bűncselekmény minősített esete. "Felmerülhet továbbá a Btk. 179. §-ban meghatározott rágalmazás vétségének, illetve a Btk. 180. §-ba foglalt becsületsértés vétségének gyanúja is. Azt, hogy a fenti bűncselekmények valamelyike megvalósult-e, büntetőeljárás keretében a bíróság tisztázhatja, amennyiben az érintett feljelentést tesz" - írják.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.