Segítséget kap az adatvédelmi hatóságtól a HÖK-ös pénzekre kíváncsi diák

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) be kíván avatkozni abba a perbe, amelyet egy diák...

  • MTI
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) be kíván avatkozni abba a perbe, amelyet egy diák indított azért, hogy megtudja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatói önkormányzatának költségvetéséből kik és mennyi tiszteletdíjat, jutalmat kaptak - közölte a hatóság elnöke az MTI kérdésére egy hétfői, más témában tartott konferencia után, Budapesten.

Péterfalvi Attila elmondta: tavaly az egyik hallgató már kikérte az adatokat, ám az egyetem vezetése ezt megtagadta, arra hivatkozva, hogy azok személyes adatok. Az adatvédelmi hatóság elnöke szerint abban nincs vita, hogy a tiszteletdíjak és jutalmak személyes adatok, ám arra hívta fel a figyelmet, hogy azok "közérdekből nyilvánosak".

Felidézte azt is, hogy az ügyben korábban a NAIH már kiadott egy "egyértelmű állásfoglalást". Ebben jelezték: a hallgatói önkormányzat jogszabály alapján közfeladatot lát el, és "a közfeladatot ellátó szervnek a feladatkörében eljáró személyek díjazása közérdekből nyilvános adat".

Hozzátette, a NAIH állásfoglalását nem fogadta el az egyetem vezetése, nem adták ki a kért adatokat. Péterfalvi Attila közölte: a médiából értesült arról, hogy az egyik diák pert indított, ezt követően döntöttek arról, be kívánnak avatkozni a perbe a felperes oldalán.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.