Kevesebb ösztöndíjat kapnak a corvinusos hallgatók, azt is késve

A korábbinál jóval kevesebb ösztöndíjat kapnak márciusban a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, az Emberi...

  • Eduline
stiller

A korábbinál jóval kevesebb ösztöndíjat kapnak márciusban a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanis az előzetesen tervezetthez képest negyven százalékkal kevesebb hallgatói normatívát ítélt meg a felsőoktatási intézménynek - erről az egyetem hallgatói önkormányzata emailben értesítette a diákokat.

Az eduline birtokába került levélben az áll: az EHÖK információ szerint az erőforrás-minisztérium az egyetem kérésére újraszámolja a hallgatói normatíva összegét, az új adatokról azonban még nem kapott információt az intézmény.

Az ösztöndíjak utalása másfél-két hete késik, az egyetem eredetileg ugyanis csak a korrigált adatok alapján döntött volna a tanulmányi ösztöndíjakról. „Figyelembe véve azonban, hogy az új számokról még mindig nem kaptunk tájékoztatást, és a tanulmányi ösztöndíjak folyósítása nem halasztható tovább, a csökkentett normatíva alapján kiszámított összegeket a Diákjóléti Bizottság még ezen a héten kihirdeti” – írta a diákoknak az EHÖK. A hallgatók a teljes ösztöndíjat akkor kapják meg, amikor a minisztérium megnöveli a juttatásokra fordítható összeget.

Drasztikusan csökkent a Corvinus állami támogatása

A Budapesti Corvinus Egyetem az idén 2,3 milliárd forinttal kap kevesebb állami támogatást, mint 2012-ben, ezért Rostoványi Zsolt rektor február 22-én azonnali költségcsökkentő intézkedéseket rendelt el.

A rektori utasítás alapján a 62 éves nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottak, így az oktatók jogviszonyát meg kell szüntetni, ugyanakkor a rektor egyetemi vezetőként fenntartja a továbbfoglalkoztatáshoz való hozzájárulás jogát. A végső szót erről azonban nem az intézmény, hanem az erőforrás-miniszter mondja ki.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.