Plágiumügy: Schmitt Pál szerint nem ő, hanem a Testnevelési Egyetem hibázott

Lezártnak tekinti a kisdoktori címével kapcsolatos ügyet Schmitt Pál a jogorvoslati bizottság határozata után, amely...

  • MTI
Bánkuti András

Lezártnak tekinti a kisdoktori címével kapcsolatos ügyet Schmitt Pál a jogorvoslati bizottság határozata után, amely alapján szerinte helyreállt a becsülete, mert a testület - mint a volt köztársasági elnök írta az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében - nem állapított meg vele szemben etikai vétséget.

A Semmelweis Egyetem szerdán közölte, hogy elutasította Schmitt Pál felülbírálati kérelmét, amelyben a volt államfő azt kérte, semmisítsék meg a kisdoktori címe visszavonásáról szóló határozatot.

A jogorvoslati bizottság megállapította, hogy Schmitt Pálnak az 1992-ben Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címen benyújtott értekezése már a beadáskor sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az 1985. évi I. törvényben leírt követelményeknek és a Magyar Testnevelési Egyetem Doktori Szabályzatának - írta közleményben a felsőoktatási intézmény. 

Tudatták: a jogorvoslati bizottság jogszabályba ütközőnek és etikailag kifogásolhatónak találta a Semmelweis Egyetemtől 1992-ben még független testnevelési főiskola azon eljárását, ahogy az értekezést hivatalos eljárásra bocsátotta. Az egyetem közölte azt is, hogy a rektor által felkért jogorvoslati bizottság határozatára tekintettel Schmitt Pál lemondott egyetemi doktori (doctor universitatis) címéről. Az ügyben további eljárásnak nincs helye - tudatta az intézmény.

Schmitt Pál az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: a jogorvoslati bizottság által hozott jogerős, az egyetem szenátusának korábbi döntését felülíró határozat nem állapított meg vele szemben etikai vétséget. "Éppen ellenkezőleg: a Magyar Testnevelési Egyetemnek a doktori fokozat adományozására vonatkozó gyakorlatát és eljárását minősítette jogszabályba ütközőnek, továbbá etikailag kifogásolhatónak, ahogy az értekezést hivatalos eljárásra bocsátotta" - írta a volt elnök, majd közleményében a helyzetet úgy értékelte: a határozat alapján becsülete helyreállt, felülvizsgálati kérelme eredményre vezetett.

"A határozat megismerése után, tekintettel annak tartalmára, a tisztesség úgy kívánta, hogy egy akkor hibás egyetemi gyakorlat és eljárás alapján nekem ítélt kisdoktori címem használatáról (...) lemondjak" - közölte Schmitt Pál, aki közleményében ismertette május 3-ai keltezésű levelét, amelyben lemond doctor universitatis címéről. 

Ebben hangsúlyozta, hogy nem volt tudomása az egyetemnek a doktori fokozat adományozására vonatkozó, nem jogszabályszerű gyakorlatáról, a dolgozatát pedig jóhiszeműen, az akkori elvárásoknak megfelelően készítette el és nyújtotta be.

A volt elnök csütörtöki közleményét azzal zárta, hogy a jogerős határozattal az ügyet lezártnak tekinti, és őszintén reméli, folytathatja munkáját a magyarság és az olimpiai mozgalom szolgálatában.

Az egyetem szenátusa tavaly március 29-én vonta vissza Schmitt Pál doktori címét, mivel doktori disszertációja szövegazonosságot mutatott más munkákkal. Schmitt Pál közölte, hogy fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület megvonta doktori címét. Az egyetem eljárását etikátlannak és jogszerűtlennek nevezve úgy vélte, oklevelét csak a bíróság vonhatta volna vissza. Ezért felülbírálati kérelmet nyújtott be, és bírósági felülvizsgálatot is kért.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.