A pénz a gyerekeket is megváltoztatja. Egyrészt sokkal motiváltabbá teszi őket, másrészt viszont sokkal önzőbbé is. Kivételesen nem brit, hanem amerikai tudósok bizonyítottak, de a kísérlet elég lehangoló eredményekkel zárult.
A University of Minnesota és a University of Illinois kutatói érdekes dolgokra jöttek rá a gyerekek pénzhez fűződő viszonyát tekintve. A gyerekek még azt sem tudják, mi pénz, de ha találkoznak vele, egyből megváltoztatja őket.
A kísérletben 550 három és hat év közötti amerikai és lengyel gyerek vett részt. A gyerekek elé gombokat és pénzt tettek, majd megkérték őket, hogy válasszanak. A pénzt választó gyerekek az ezután elvégzendő feladvánnyal jóval több időt töltöttek el, mint azok, akik a gombokat választották.
Ezután újabb feladat jött: előbb választottak a gomb és a pénz közt ismét, majd segíteni kellett a kísérletet végzőknek felkészülni a következő feladatra. Akik a pénzt választották, sokkal kevésbé voltak segítőkészek. Elismételték a kísérletet, de ezúttal a gombok és a pénz mellett cukorkát is lehetett választani. Ezután ki kellett választani minél több Disney-matricát, amiket a másik csoportnak adhatnak a gyerekek. Mondani sem kell, a pénzt választók kevesebb matricával akarták meglepni a többieket.
A pénz kétélű fegyver – összegezték a látottakat a kutatók. Egyrészt motiválja a gyerekeket, akik ezáltal jobban koncentrálnak, másrészt sokkal kevésbé lesznek érzékenyek más gondjaira.
„A pénz az egyik legalapvetőbb része kultúránknak” – mondta Lan Chaplin, a chicagói intézmény professzora. Szerinte ezért van az, hogy még a 3 éves gyerekek viselkedését is befolyásolja.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
