Szakértők vitáznak a pécsi ámokfutó beszámíthatóságán

Enyhe fokban volt korlátozva cselekedetei súlyának felismerésében a pécsi egyetemi lövöldözés vádlottja a harmadik...

  • MTI

Enyhe fokban volt korlátozva cselekedetei súlyának felismerésében a pécsi egyetemi lövöldözés vádlottja a harmadik szakértői vélemény szerint, amelyet az ügy szerdai tárgyalásán olvastak fel a Baranya Megyei Bíróságon.

Az ügyészség Gere Ákost előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolja. A gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében pisztollyal megölte egyik csoporttársát, további három embert súlyosan megsebesített.

A harmadik szakértői vélemény azt állapította meg, hogy Gere Ákos nem skizofrén. Személyiségzavara van, tettét beszűkült tudatállapotban követte el, az úgynevezett tudatborulás nem következett be nála.

A bíróság Kovács Attila vezette büntetőtanácsa azután határozott egy harmadik szakértő kirendeléséről, hogy az eljárásba korábban bekapcsolódó szakértői csoportok a vélemények kiegészítése után is ragaszkodtak egymással ellentétes álláspontjukhoz.

A védelem által felkért szakértők szerint Gere Ákos a tett elkövetésének idején súlyos, a nyomozóhatóság által felkért szakemberek véleménye szerint viszont csak enyhe fokban volt korlátozva cselekedetei súlyának felismerésében.

Mivel az ügyész szerdán a harmadik szakértői vélemény készítőinek meghallgatását, a védő pedig a vélemény kiegészítését és az ügyben eljáró összes ideg-elme szakértői csoport párhuzamos meghallgatását indítványozta, a bíróság december 15-re elnapolta a tárgyalást, így a perbeszédekre szerdán nem kerülhetett sor.

Papp Gábor, a vádlott védője az indítványát azzal indokolta, hogy a hatályos jogszabály szerint a szakértők feladata nem egy új szakvélemény adására, hanem kizárólag arra vonatkozhatott, melyek voltak a korábbi szakvélemények közötti eltérések, ellentmondások okai, s azok miként oldhatók fel. Érvelése szerint ezekre a harmadik szakértői vélemény nem adott választ.

 
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.