Nem egyetemistából, hanem diplomásból kellene több az államtitkár szerint

A felsőoktatási államtitkár szerint több diplomásra van szükség, nem arra, hogy minél több, diplomát nem szerző hallgató legyen a felsőoktatási intézményekben.

  • MTI
Shutterstock

Palkovics László felsőoktatási államtitkár a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy a beiratkozott, felvett hallgatók 35 százaléka az egyetemi, főiskolai évek alatt "elvész", azaz nem szerez diplomát.

Az államtitkár arról beszélt, a cél az, hogy az oktatás minőségét javítsák, és az intézmények minél több hallgatónak biztosítani tudják a diploma megszerzését. Palkovics László butaságnak nevezte azokat, a felsőoktatási stratégiát érintő vádakat, melyek szerint a kormány nem akar elegendő diplomást képezni. Szerinte ma a társadalom egyharmadának kellene diplomával rendelkeznie, de ettől még nagyon messze vagyunk, ezért is kellene javítani az egyetemet, főiskolát diplomával elvégzők arányán.

Közölte, a felsőoktatási intézmények arra törekednek, hogy ezt az egyharmadot hosszú távon elérjék. Arról is beszélt, ha sikerülne elérni, hogy az felsőoktatási intézményekbe beiratkozott, ám diplomát nem szerző hallgatók aránya 35 százalékról annak felére csökkenjen, akkor azzal már el tudnák érni a célul kitűzött arányt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.