Három különböző minisztérium lesz felelős az oktatásért, Palkovicsot előléptették

Ha igazak a hírek, a jövőben három különböző minisztérium is felelős lesz az oktatásért: a felsőoktatás az innovációs minisztériumhoz kerül, a szakképzésért eddig is a gazdasági tárca felelt, a közoktatás pedig marad az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. Amelynek új vezetője lesz.

  • Eduline
Fülöp Máté

A Figyelő információira hivatkozva a Magyar Idők azt írja, miniszter lesz az oktatási államtitkár, Palkovics László, innovációs és felsőoktatási miniszterként fog dolgozni - vagyis két külön minisztériumba kerül a köz- és a felsőoktatás. A szakképzés eddig is külön tárcához tartozott, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

Palkovics László eredetileg csak a felsőoktatásért felelt államtitkárként, 2016 februárjában jelentették be, hogy átveszi a köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit feladatait is. Az új pozíció alighanem jobban passzol majd az eddigi oktatási államtitkárhoz, egyetemi emberként - fogalmazott korábban az Eduline-nak több intézményvezető - "a felsőoktatást sokkal jobban ismeri, mint a közoktatást", ráadásul 2016 decembere óta ő a "vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért, továbbá az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és a gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztos". 

Balog Zoltánt az Emberi Erőforrások Minisztériumának élén Kásler Miklós, Széchenyi–díjas magyar onkológus, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója váltja - ez már reggel kiderült.

Megvan, ki lesz Balog Zoltán utódja?

Kásler Miklós Széchenyi-díjas magyar onkológus, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója lehet Balog Zoltán utódja az Emberi Erőforrások Minisztériumának élén - írja a Figyelő. A Figyelő információi szerint a legnagyobb esély arra van, hogy Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója váltsa Balog Zoltánt.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Közoktatás
Vendégszerző

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Közoktatás
Gál Luca

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.