17,4 milliárd forintot költ külföldi hallgatók magyarországi tanulmányaira 2018-ig a kormány - derül ki az eduline...
17,4 milliárd forintot költ külföldi hallgatók magyarországi tanulmányaira 2018-ig a kormány - derül ki az eduline birtokába került, május végi előterjesztésből, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Külügyminisztérium közösen készített. Az első hallgatók már szeptemberben kezdenek.
A "Globális Nyitás Ösztöndíjról" szóló határozatot már márciusban meghozta a kormány, igaz, akkor még csak 900 hallgatóról és 4,5 milliárd forintos kiadásról volt szó.
Ázsiából és Latin-Amerikából érkeznek majd a diákok
A "Globális Nyitás Ösztöndíjjal" 2013-tól 2018-ig 2300 külföldi diák tanulhat majd Magyarországon: Azerbajdzsánból 200, Libanonból, Japánból és Ukrajnából 100-100, Jordániából 30, Kazahsztánból és Mongóliából 45-45, a délkelet-ázsiai országokból összesen 300, Kínából 200, Törökországból 150, a latin-amerikai országokból összesen 200, Mexikóból 40 diák kezdheti meg tanulmányait Magyarországon a következő három évben. A dokumentum alapján Oroszországgal, Üzbegisztánnal, a Belorusz Köztársasággal és Türkmenisztánnal még folynak a tárgyalások.
A dokumentumból kiderül: azt, hogy milyen országokkal kötnek kétoldalú megállapodást, a Miniszterelnökség határozza meg a "hosszú távú gazdaságpolitikai célok" és az "aktuális külgazdasági igények" alapján.
A 2013/14-es tanévben 300 diákot, 2014 és 2015-ben pedig további 1000-1000 hallgatót támogatnak, így 2018-ig három évfolyam fogja elvégezni a hároméves alapképzést. Az ösztöndíj nem csak a képzés költségét fedezi: a külföldi hallgatók havi 40 460 forintos ösztöndíjat is kapnak. Összesen 1 millió 250 ezer forintos költséggel számoltak szemeszterenként és diákonként.
A diákokat a partnerország választja ki a magyar nagykövetség együttműködésével, a jelöltek névsorát a Magyar Ösztöndíj Bizottság javaslatára az emberi erőforrások minisztere hagyja jóvá. Az önköltséget és az ösztöndíjat fedező összeget a Miniszterelnökség költségvetése tartalmazza, innen kapják meg külön megállapodás alapján a programban részt vevő egyetemek, főiskolák az Emberi Erőforrások Minisztériumának közvetítésével.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
