17,4 milliárd forintot költ külföldi hallgatók magyarországi tanulmányaira 2018-ig a kormány - derül ki az eduline...
17,4 milliárd forintot költ külföldi hallgatók magyarországi tanulmányaira 2018-ig a kormány - derül ki az eduline birtokába került, május végi előterjesztésből, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Külügyminisztérium közösen készített. Az első hallgatók már szeptemberben kezdenek.
A "Globális Nyitás Ösztöndíjról" szóló határozatot már márciusban meghozta a kormány, igaz, akkor még csak 900 hallgatóról és 4,5 milliárd forintos kiadásról volt szó.
Ázsiából és Latin-Amerikából érkeznek majd a diákok
A "Globális Nyitás Ösztöndíjjal" 2013-tól 2018-ig 2300 külföldi diák tanulhat majd Magyarországon: Azerbajdzsánból 200, Libanonból, Japánból és Ukrajnából 100-100, Jordániából 30, Kazahsztánból és Mongóliából 45-45, a délkelet-ázsiai országokból összesen 300, Kínából 200, Törökországból 150, a latin-amerikai országokból összesen 200, Mexikóból 40 diák kezdheti meg tanulmányait Magyarországon a következő három évben. A dokumentum alapján Oroszországgal, Üzbegisztánnal, a Belorusz Köztársasággal és Türkmenisztánnal még folynak a tárgyalások.
A dokumentumból kiderül: azt, hogy milyen országokkal kötnek kétoldalú megállapodást, a Miniszterelnökség határozza meg a "hosszú távú gazdaságpolitikai célok" és az "aktuális külgazdasági igények" alapján.
A 2013/14-es tanévben 300 diákot, 2014 és 2015-ben pedig további 1000-1000 hallgatót támogatnak, így 2018-ig három évfolyam fogja elvégezni a hároméves alapképzést. Az ösztöndíj nem csak a képzés költségét fedezi: a külföldi hallgatók havi 40 460 forintos ösztöndíjat is kapnak. Összesen 1 millió 250 ezer forintos költséggel számoltak szemeszterenként és diákonként.
A diákokat a partnerország választja ki a magyar nagykövetség együttműködésével, a jelöltek névsorát a Magyar Ösztöndíj Bizottság javaslatára az emberi erőforrások minisztere hagyja jóvá. Az önköltséget és az ösztöndíjat fedező összeget a Miniszterelnökség költségvetése tartalmazza, innen kapják meg külön megállapodás alapján a programban részt vevő egyetemek, főiskolák az Emberi Erőforrások Minisztériumának közvetítésével.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
