17 milliárdot költ külföldi egyetemisták oktatására a kormány

17,4 milliárd forintot költ külföldi hallgatók magyarországi tanulmányaira 2018-ig a kormány - derül ki az eduline...

  • Czervan Andrea
Fazekas István

17,4 milliárd forintot költ külföldi hallgatók magyarországi tanulmányaira 2018-ig a kormány - derül ki az eduline birtokába került, május végi előterjesztésből, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Külügyminisztérium közösen készített. Az első hallgatók már szeptemberben kezdenek.

A "Globális Nyitás Ösztöndíjról" szóló határozatot már márciusban meghozta a kormány, igaz, akkor még csak 900 hallgatóról és 4,5 milliárd forintos kiadásról volt szó.

Ázsiából és Latin-Amerikából érkeznek majd a diákok

A "Globális Nyitás Ösztöndíjjal" 2013-tól 2018-ig 2300 külföldi diák tanulhat majd Magyarországon: Azerbajdzsánból 200, Libanonból, Japánból és Ukrajnából 100-100, Jordániából 30, Kazahsztánból és Mongóliából 45-45, a délkelet-ázsiai országokból összesen 300, Kínából 200, Törökországból 150, a latin-amerikai országokból összesen 200, Mexikóból 40 diák kezdheti meg tanulmányait Magyarországon a következő három évben. A dokumentum alapján Oroszországgal, Üzbegisztánnal, a Belorusz Köztársasággal és Türkmenisztánnal még folynak a tárgyalások.

A dokumentumból kiderül: azt, hogy milyen országokkal kötnek kétoldalú megállapodást, a Miniszterelnökség határozza meg a "hosszú távú gazdaságpolitikai célok" és az "aktuális külgazdasági igények" alapján.

A 2013/14-es tanévben 300 diákot, 2014 és 2015-ben pedig további 1000-1000 hallgatót támogatnak, így 2018-ig három évfolyam fogja elvégezni a hároméves alapképzést. Az ösztöndíj nem csak a képzés költségét fedezi: a külföldi hallgatók havi 40 460 forintos ösztöndíjat is kapnak. Összesen 1 millió 250 ezer forintos költséggel számoltak szemeszterenként és diákonként.

A diákokat a partnerország választja ki a magyar nagykövetség együttműködésével, a jelöltek névsorát a Magyar Ösztöndíj Bizottság javaslatára az emberi erőforrások minisztere hagyja jóvá. Az önköltséget és az ösztöndíjat fedező összeget a Miniszterelnökség költségvetése tartalmazza, innen kapják meg külön megállapodás alapján a programban részt vevő egyetemek, főiskolák az Emberi Erőforrások Minisztériumának közvetítésével.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.