17 milliárdot költ külföldi egyetemisták oktatására a kormány

17,4 milliárd forintot költ külföldi hallgatók magyarországi tanulmányaira 2018-ig a kormány - derül ki az eduline...

  • Czervan Andrea
Fazekas István

17,4 milliárd forintot költ külföldi hallgatók magyarországi tanulmányaira 2018-ig a kormány - derül ki az eduline birtokába került, május végi előterjesztésből, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Külügyminisztérium közösen készített. Az első hallgatók már szeptemberben kezdenek.

A "Globális Nyitás Ösztöndíjról" szóló határozatot már márciusban meghozta a kormány, igaz, akkor még csak 900 hallgatóról és 4,5 milliárd forintos kiadásról volt szó.

Ázsiából és Latin-Amerikából érkeznek majd a diákok

A "Globális Nyitás Ösztöndíjjal" 2013-tól 2018-ig 2300 külföldi diák tanulhat majd Magyarországon: Azerbajdzsánból 200, Libanonból, Japánból és Ukrajnából 100-100, Jordániából 30, Kazahsztánból és Mongóliából 45-45, a délkelet-ázsiai országokból összesen 300, Kínából 200, Törökországból 150, a latin-amerikai országokból összesen 200, Mexikóból 40 diák kezdheti meg tanulmányait Magyarországon a következő három évben. A dokumentum alapján Oroszországgal, Üzbegisztánnal, a Belorusz Köztársasággal és Türkmenisztánnal még folynak a tárgyalások.

A dokumentumból kiderül: azt, hogy milyen országokkal kötnek kétoldalú megállapodást, a Miniszterelnökség határozza meg a "hosszú távú gazdaságpolitikai célok" és az "aktuális külgazdasági igények" alapján.

A 2013/14-es tanévben 300 diákot, 2014 és 2015-ben pedig további 1000-1000 hallgatót támogatnak, így 2018-ig három évfolyam fogja elvégezni a hároméves alapképzést. Az ösztöndíj nem csak a képzés költségét fedezi: a külföldi hallgatók havi 40 460 forintos ösztöndíjat is kapnak. Összesen 1 millió 250 ezer forintos költséggel számoltak szemeszterenként és diákonként.

A diákokat a partnerország választja ki a magyar nagykövetség együttműködésével, a jelöltek névsorát a Magyar Ösztöndíj Bizottság javaslatára az emberi erőforrások minisztere hagyja jóvá. Az önköltséget és az ösztöndíjat fedező összeget a Miniszterelnökség költségvetése tartalmazza, innen kapják meg külön megállapodás alapján a programban részt vevő egyetemek, főiskolák az Emberi Erőforrások Minisztériumának közvetítésével.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.