Egy külföldi ösztöndíj, amely felér a lottó ötössel

Három hónapos művészeti és kulturális ösztöndíjat hirdetett 2014 tavaszára Indonézia: a programba olyan...

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Három hónapos művészeti és kulturális ösztöndíjat hirdetett 2014 tavaszára Indonézia: a programba olyan huszonegy-harminc év közötti művészeti vagy kulturális szakot végző hallgatók jelentkezését várják, akik kiemelt érdeklődést mutatnak az indonéz művészet és kultúra iránt.

A pályázás további feltételei között szerepel az angolnyelv-tudás is. Az ösztöndíjasok  megismerhetik az indonéz kultúrát, illetve kulturális intézmények működését. A jelentkezési határidő január 22., a Darmasiswa ösztöndíjprogramra pedig január 24-ig lehet benyújtani a pályázatokat. További információkat a Balassi Intézet oldalán találtok, a külföldi ösztöndíjakról pedig itt olvashattok bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.