Ombudsman: pontosítani kell a szakmai gyakorlat szabályait

Az ombudsman a felsőoktatási hallgatók kötelező szakmai gyakorlata szabályozásának pontosítását kérte az emberi...

  • MTI
Kötelező szakmai gyakorlat - hat hét után fizetés is járna
MTI - Balázs Attila

Az ombudsman a felsőoktatási hallgatók kötelező szakmai gyakorlata szabályozásának pontosítását kérte az emberi erőforrások miniszterétől annak érdekében, hogy a munkaadók érdekeltek legyenek a diákok fogadásában - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint Szabó Máté a fiatalok munkavállalási lehetőségeit áttekintő vizsgálatsorozatának keretében foglalkozott ezzel a kérdéssel, és azzal is, hogy a hallgatók a gyakorlat során hasznosítható tudást szereznek-e későbbi munkavállalásukhoz. Az alapjogi biztos kérdéseivel a felsőoktatásért felelős államtitkárhoz, különböző szakirányú felsőoktatási intézményekhez és hallgatói szervezetekhez fordult.

Az ombudsman a válaszokból megállapította, hogy a felsőoktatási intézmények bizonytalanok az új felsőoktatási törvényben megszabott követelményekkel kapcsolatban, és eltérően értelmezik a szakmai gyakorlattal összefüggő egyes kérdéseket, jogviszonyokat. Így például különbözően ítélik meg azt, hogy szükséges-e együttműködési megállapodást kötniük a szakmai gyakorlóhellyel, milyen jogviszonyban áll a hallgató a gyakorlati hellyel, annak be kell-e jelentenie a hallgató munkavállalását az illetékes hatóságoknál, vagy hogy mikor, milyen jogviszonya alapján jogosult a hallgató társadalombiztosítási ellátásra - sorolták a példákat.

A közleményben további problémaként említették, hogy a hat hetet elérő szakmai gyakorlat esetén a munkáltató köteles munkabért fizetni a hallgatónak, ami a munkaadói fogadókészség ellen hat. Az egyik egyetem szerint a hallgatóknak sokkal fontosabb volna a gyakorlati tapasztalat, mint az illetmény.

Az alapvető jogok biztosa a szabályozás pontosítását kérte Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. Szabó Máté emellett felvetette, hogy csak a hat hétnél hosszabb szakmai gyakorlat esetében kellene kötelezni a munkaadót a bérfizetésre, illetve be lehetne vezetni adó- vagy járulékkedvezményt, amely növelné a munkáltatók fogadókészségét.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.