Az ombudsman a felsőoktatási hallgatók kötelező szakmai gyakorlata szabályozásának pontosítását kérte az emberi...
Az ombudsman a felsőoktatási hallgatók kötelező szakmai gyakorlata szabályozásának pontosítását kérte az emberi erőforrások miniszterétől annak érdekében, hogy a munkaadók érdekeltek legyenek a diákok fogadásában - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint Szabó Máté a fiatalok munkavállalási lehetőségeit áttekintő vizsgálatsorozatának keretében foglalkozott ezzel a kérdéssel, és azzal is, hogy a hallgatók a gyakorlat során hasznosítható tudást szereznek-e későbbi munkavállalásukhoz. Az alapjogi biztos kérdéseivel a felsőoktatásért felelős államtitkárhoz, különböző szakirányú felsőoktatási intézményekhez és hallgatói szervezetekhez fordult.
Az ombudsman a válaszokból megállapította, hogy a felsőoktatási intézmények bizonytalanok az új felsőoktatási törvényben megszabott követelményekkel kapcsolatban, és eltérően értelmezik a szakmai gyakorlattal összefüggő egyes kérdéseket, jogviszonyokat. Így például különbözően ítélik meg azt, hogy szükséges-e együttműködési megállapodást kötniük a szakmai gyakorlóhellyel, milyen jogviszonyban áll a hallgató a gyakorlati hellyel, annak be kell-e jelentenie a hallgató munkavállalását az illetékes hatóságoknál, vagy hogy mikor, milyen jogviszonya alapján jogosult a hallgató társadalombiztosítási ellátásra - sorolták a példákat.
A közleményben további problémaként említették, hogy a hat hetet elérő szakmai gyakorlat esetén a munkáltató köteles munkabért fizetni a hallgatónak, ami a munkaadói fogadókészség ellen hat. Az egyik egyetem szerint a hallgatóknak sokkal fontosabb volna a gyakorlati tapasztalat, mint az illetmény.
Az alapvető jogok biztosa a szabályozás pontosítását kérte Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. Szabó Máté emellett felvetette, hogy csak a hat hétnél hosszabb szakmai gyakorlat esetében kellene kötelezni a munkaadót a bérfizetésre, illetve be lehetne vezetni adó- vagy járulékkedvezményt, amely növelné a munkáltatók fogadókészségét.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
