Nő a bérfeszültség a felsőoktatásban a minimálbér emelése miatt

A magasan képzett és hosszú idő óta közszférában dolgozó munkavállalók bérét lassan beéri a kevésbé tanultak fizetése, a szakszervezetek mozgolódnak.

  • eduline/mti
Fazekas István

Mind az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete üdvözli, hogy sikerült megállapodni a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. Azonban mindhárom szervezet aggódik a felsőoktatásban kialakuló bérfeszültség miatt, ugyanis a 161 ezer forintra emelt garantált bérminimum a közalkalmazotti bértáblának kétharmadát lefedi, ami így ugrásszerűen növeli a már korábbi években kialakult bérfeszültséget - írja az FDSZ közleménye.

Nem csak a felsőoktatásban dolgozók mozgolódnak. Az emelés miatt egy érettségizett fizetése alig marad el egy pályakezdő tanár alapfizetésétől, ami 182 ezer forint - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Szavai szerint ez nem a tanárok anyagi megbecsüléséről árulkodik, melynek kiváltó oka, hogy a megállapodások ellenére 2014-ben a tanári fizetéseket elválasztották a minimálbér változásától. Ezért hiába emelkedik fokozatosan a tanárok bére, a bérfeszültség szempontjából ez kevés változást jelent.

Hasonló érvekre alapozza követeléseit az emelést illetően az FDSZ is, miszerint a felsőoktatásban az oktatást/kutatást támogató munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkatapasztalata és megszerzett szakirányú tudása jelentős értéket képvisel, elismerésének és ösztönzésének a bérezésben is tükröződnie kell.

A PSZ felszólítja a kormányt, hogy ne spóroljon

Az államtitkárral ellentétben a Pedagógusok Szakszervezete nem érzi, hogy vonzóbbá vált volna a tanári pálya. Galló Istvánné sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy hiába emelkedik a minimálbér, a tanárok fizetése már ettől független. A szakszervezeti vezető elmondta, míg a garantált bérminimum bruttó 161 ezer forint lesz jövőre, egy kezdő tanár bére bruttó 181 ezer, tehát alig valamivel több.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.