Nő a bérfeszültség a felsőoktatásban a minimálbér emelése miatt

A magasan képzett és hosszú idő óta közszférában dolgozó munkavállalók bérét lassan beéri a kevésbé tanultak fizetése, a szakszervezetek mozgolódnak.

  • eduline/mti
Fazekas István

Mind az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete üdvözli, hogy sikerült megállapodni a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. Azonban mindhárom szervezet aggódik a felsőoktatásban kialakuló bérfeszültség miatt, ugyanis a 161 ezer forintra emelt garantált bérminimum a közalkalmazotti bértáblának kétharmadát lefedi, ami így ugrásszerűen növeli a már korábbi években kialakult bérfeszültséget - írja az FDSZ közleménye.

Nem csak a felsőoktatásban dolgozók mozgolódnak. Az emelés miatt egy érettségizett fizetése alig marad el egy pályakezdő tanár alapfizetésétől, ami 182 ezer forint - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Szavai szerint ez nem a tanárok anyagi megbecsüléséről árulkodik, melynek kiváltó oka, hogy a megállapodások ellenére 2014-ben a tanári fizetéseket elválasztották a minimálbér változásától. Ezért hiába emelkedik fokozatosan a tanárok bére, a bérfeszültség szempontjából ez kevés változást jelent.

Hasonló érvekre alapozza követeléseit az emelést illetően az FDSZ is, miszerint a felsőoktatásban az oktatást/kutatást támogató munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkatapasztalata és megszerzett szakirányú tudása jelentős értéket képvisel, elismerésének és ösztönzésének a bérezésben is tükröződnie kell.

A PSZ felszólítja a kormányt, hogy ne spóroljon

Az államtitkárral ellentétben a Pedagógusok Szakszervezete nem érzi, hogy vonzóbbá vált volna a tanári pálya. Galló Istvánné sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy hiába emelkedik a minimálbér, a tanárok fizetése már ettől független. A szakszervezeti vezető elmondta, míg a garantált bérminimum bruttó 161 ezer forint lesz jövőre, egy kezdő tanár bére bruttó 181 ezer, tehát alig valamivel több.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.