Nem aggódik a hallgatói szerződések miatt a miniszter: "állunk elébe"

Magyarország áll elébe annak az uniós, úgynevezett pilot eljárásnak, amelyet a felsőoktatásban végzettek szabad...

  • MTI
stiller

Magyarország áll elébe annak az uniós, úgynevezett pilot eljárásnak, amelyet a felsőoktatásban végzettek szabad mozgásának korlátozása ügyében indíthat az Európai Bizottság Magyarország ellen - fejtette ki az MTI kérdésére hétfőn Balog Zoltán Brüsszelben.

Az emberi erőforrások minisztere szerint a vita arról szól, korlátozhatja-e egy tagállam a szabad mozgás elvét, illetve elvárhatja-e, hogy azok a diákok, akiknek a képzését az állam finanszírozza az adófizetők pénzéből, annak az országnak a javára, abban az országban dolgozzanak, amelyik képzésük költségeit magára vállalta.

Egy bizottsági forrás pénteken tájékoztatta az MTI-t arról, hogy ebben az ügyben hivatalos levelet küldött a kormánynak a brüsszeli testület. Budapestnek február 1-jéig kell választ adnia a levélben megfogalmazott brüsszeli aggályokra, amelyek arra vonatkoznak, hogy összhangban áll-e az uniós előírásokkal a felsőoktatási hallgatói szerződések magyar szabályozása.

"Ezt a vitát le fogjuk folytatni, és nyilván februárig meg is fogjuk válaszolni ezt a levelet, illetve a pilot eljárásnak ilyen értelemben állunk elébe, hogy ha erre sor kerül" - hangsúlyozta Balog Zoltán.

Az úgynevezett pilot eljárás nem minősül kötelezettségszegési eljárásnak. Vagyis a bizottság azt nem állapította meg, hogy a magyar szabályozás ellenkezik az uniós joggal, hanem pusztán tisztázást igénylő pontokra hívja fel a magyar hatóságok figyelmét, és ezekről konzultációt kezdeményez. 

A jogszabályok szerint az államilag finanszírozott felsőoktatási helyeket elnyert hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal. Ebben vállalniuk kell, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő 20 évben. 

Az EU "pilot projektjét" 2008 áprilisában indították azzal a céllal, hogy egyes polgárok, illetve azok bizonyos csoportjai, adott esetben jogi személyek által az uniós jog alkalmazásával összefüggésben felvetett kifogásokat - az érintett tagállam hatóságaival konzultálva - tisztázni lehessen, megelőzve egy esetleges kötelezettségszegési eljárást.

A miniszter azt is tudatta, hogy uniós kollégáival a délután folyamán a pedagógusok társadalmi elismertségének javításáról is tárgyalni fog. Balog Zoltán az MTI-nek adott interjúban kifejtette, hogy ezzel kapcsolatban beszámol a Magyarországon kidolgozott pedagógus-életpályamodellről, amelyben a béremelés éppen azért halasztódik, mert Brüsszel azt várja el, hogy a költségvetés hiánya jövőre is 3 százalék alatt maradjon. Ez a miniszter szerint annak dacára is sikerülni fog, hogy a pedagógusok bérét megemelik, de ezzel Brüsszel egyelőre nem ért egyet - vélekedett az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.

Hozzászólások

„27 év civil szervezeti munkáját ismerte el most a kormány” – L. Ritók Nóra is állami kitüntetést kapott

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.

Új vezetői tisztség jön létre az Oktatási Hivatalban: több adat és hatásvizsgálat alapozhatja meg a döntéseket

Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.