Magyarország áll elébe annak az uniós, úgynevezett pilot eljárásnak, amelyet a felsőoktatásban végzettek szabad...
Magyarország áll elébe annak az uniós, úgynevezett pilot eljárásnak, amelyet a felsőoktatásban végzettek szabad mozgásának korlátozása ügyében indíthat az Európai Bizottság Magyarország ellen - fejtette ki az MTI kérdésére hétfőn Balog Zoltán Brüsszelben.
Az emberi erőforrások minisztere szerint a vita arról szól, korlátozhatja-e egy tagállam a szabad mozgás elvét, illetve elvárhatja-e, hogy azok a diákok, akiknek a képzését az állam finanszírozza az adófizetők pénzéből, annak az országnak a javára, abban az országban dolgozzanak, amelyik képzésük költségeit magára vállalta.
Egy bizottsági forrás pénteken tájékoztatta az MTI-t arról, hogy ebben az ügyben hivatalos levelet küldött a kormánynak a brüsszeli testület. Budapestnek február 1-jéig kell választ adnia a levélben megfogalmazott brüsszeli aggályokra, amelyek arra vonatkoznak, hogy összhangban áll-e az uniós előírásokkal a felsőoktatási hallgatói szerződések magyar szabályozása.
"Ezt a vitát le fogjuk folytatni, és nyilván februárig meg is fogjuk válaszolni ezt a levelet, illetve a pilot eljárásnak ilyen értelemben állunk elébe, hogy ha erre sor kerül" - hangsúlyozta Balog Zoltán.
Az úgynevezett pilot eljárás nem minősül kötelezettségszegési eljárásnak. Vagyis a bizottság azt nem állapította meg, hogy a magyar szabályozás ellenkezik az uniós joggal, hanem pusztán tisztázást igénylő pontokra hívja fel a magyar hatóságok figyelmét, és ezekről konzultációt kezdeményez.
A jogszabályok szerint az államilag finanszírozott felsőoktatási helyeket elnyert hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal. Ebben vállalniuk kell, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő 20 évben.
Az EU "pilot projektjét" 2008 áprilisában indították azzal a céllal, hogy egyes polgárok, illetve azok bizonyos csoportjai, adott esetben jogi személyek által az uniós jog alkalmazásával összefüggésben felvetett kifogásokat - az érintett tagállam hatóságaival konzultálva - tisztázni lehessen, megelőzve egy esetleges kötelezettségszegési eljárást.
A miniszter azt is tudatta, hogy uniós kollégáival a délután folyamán a pedagógusok társadalmi elismertségének javításáról is tárgyalni fog. Balog Zoltán az MTI-nek adott interjúban kifejtette, hogy ezzel kapcsolatban beszámol a Magyarországon kidolgozott pedagógus-életpályamodellről, amelyben a béremelés éppen azért halasztódik, mert Brüsszel azt várja el, hogy a költségvetés hiánya jövőre is 3 százalék alatt maradjon. Ez a miniszter szerint annak dacára is sikerülni fog, hogy a pedagógusok bérét megemelik, de ezzel Brüsszel egyelőre nem ért egyet - vélekedett az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
