Negyvenmilliót spórolt a szegedi egyetem a szénszünettel

A háromszáz egyetemi épület többségében 10 fokon tartották a hőmérsékletet, minimális mennyiségű áramot használtak...

  • MTI
MTI / Honéczy Barnabás

A háromszáz egyetemi épület többségében 10 fokon tartották a hőmérsékletet, minimális mennyiségű áramot használtak, és csak a betegellátást szolgáló hatvan klinikai ingatlant működtette a felsőoktatási intézmény a téli szünetben.

Az intézkedés hátterében az áll, hogy kormánydöntés nyomán az SZTE támogatásából 2011-ben több mint kétmilliárd forintot zárolt a fenntartó, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Az így elvont pénz előteremtésének egyik "bársonyos módszere" az energiatakarékosság.

A december 23-tól január 1-ig tartó szénszünettel az előzetes becslések szerint az intézmény mintegy 30-34 millió forintot spórolt meg energiaköltségein, és további 5-6 milliót azzal, hogy nem vett igénybe olyan szolgáltatást, mint a takarítás, a szemétszállítás.

Az energiatakarékosságot célzó téli és nyári szünet Európa több egyetemén is hagyomány. Ha a szegedi egyetem dolgozói a diplomaosztók, a felvételik lezárultával - például július végén és augusztus elején - egységesen nyári szabadságra mennének, akkor a klímaberendezések és más műszerek kikapcsolásával 40-50 millió forint megtakarítást érhetne el az intézmény - tudatta Majó Zoltán, azt SZTE műszaki és gazdasági főigazgatója.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.