A háromszáz egyetemi épület többségében 10 fokon tartották a hőmérsékletet, minimális mennyiségű áramot használtak...
A háromszáz egyetemi épület többségében 10 fokon tartották a hőmérsékletet, minimális mennyiségű áramot használtak, és csak a betegellátást szolgáló hatvan klinikai ingatlant működtette a felsőoktatási intézmény a téli szünetben.
Az intézkedés hátterében az áll, hogy kormánydöntés nyomán az SZTE támogatásából 2011-ben több mint kétmilliárd forintot zárolt a fenntartó, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Az így elvont pénz előteremtésének egyik "bársonyos módszere" az energiatakarékosság.
A december 23-tól január 1-ig tartó szénszünettel az előzetes becslések szerint az intézmény mintegy 30-34 millió forintot spórolt meg energiaköltségein, és további 5-6 milliót azzal, hogy nem vett igénybe olyan szolgáltatást, mint a takarítás, a szemétszállítás.
Az energiatakarékosságot célzó téli és nyári szünet Európa több egyetemén is hagyomány. Ha a szegedi egyetem dolgozói a diplomaosztók, a felvételik lezárultával - például július végén és augusztus elején - egységesen nyári szabadságra mennének, akkor a klímaberendezések és más műszerek kikapcsolásával 40-50 millió forint megtakarítást érhetne el az intézmény - tudatta Majó Zoltán, azt SZTE műszaki és gazdasági főigazgatója.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
