A felsőoktatásban a hallgatók 43 százaléka vállal tanulmányai mellett munkát, ezen belül az esti, levelező vagy...
A felsőoktatásban a hallgatók 43 százaléka vállal tanulmányai mellett munkát, ezen belül az esti, levelező vagy távoktatásos munkarendben tanulók jóval több mint nyolcvan százaléka dolgozik, míg a nappali tagozatosok egynegyede vállal munkát - derül ki a diplomás pályakövető rendszer kutatásából.
A felvi.hu oldalon hétfőn publikált összegzés szerint a kutatásban 31 hazai felsőoktatási intézményt kerestek meg online kérdőívekkel. A kutatás a 2011-ben aktív hallgatók teljes körére kiterjedt, beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap- es mesterképzések hallgatóit. A vizsgálat kérdéseire csaknem 46 ezren válaszoltak.
A tanulmányok melletti munkavállalás a leggyakoribb a képzési rendszer második szakaszában, a mesterképzésben. A szakemberek szerint az egységes vagy osztatlan képzés köti leginkább a felsőoktatáshoz a hallgatókat, háromnegyed részüket távol tartva a munka világától a tanulmányok idején.
Szakterületi bontásban a leginkább "munkaközelinek" a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési szakok mutatkoznak. Utóbbi esetében figyelembe kell venni a mesterképzési hallgatóknak az átlagnál lényegesen nagyobb arányát - olvasható a tanulmányban, amely kitér arra, hogy a természettudomány és az egészségügy, illetve az orvostudomány hallgatói az átlagosnál kisebb arányban kötődnek a munkaerőpiachoz.
A munkaviszony típusa nagymértékben eltér a különböző tagozatok hallgatóinál. A nem nappali tagozatos hallgatók döntően állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonyban állnak, míg a nappali tagozatos hallgatók inkább alkalmi munkát, diákmunkát végeznek, gyakornoki feladatokat látnak el.
A kutatás szerint a hallgatóknál az angol nyelv legalább alapszintű ismerete mondható a leggyakoribbnak, ez 91 százalékos. Német nyelvismerete a hallgatók 61 százalékának van; az orosz, spanyol, olasz, francia nyelvek ismerete 10-10 százalék körüli. A német nyelv ismerete legnagyobb a jogi és a gazdaságtudományi területeken, francia, olasz és spanyol nyelvtudásról leginkább a művészeti és bölcsészettudományi hallgatók számoltak be.
A hallgatók 5,6 százaléka említett külföldi tanulmányokat a felsőfokú képzés ideje alatt, leggyakrabban a Tempus vagy az Erasmus program támogatásával. Arányuk az átlagnál alacsonyabb a természettudományi, a műszaki és az informatikai területeken. Képzési formák szerint bontva a hallgatókat az derült ki a kutatásból, hogy leginkább a nappali egyetemi képzések teszik lehetővé a külföldi tanulmányok folytatását.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
