Januártól újabb öt százalékkal emelkedik az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanárok garantált illetménye - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán.
A közleményben emlékeztettek arra: a kormány 2015 őszén döntött a felsőoktatásban oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak bérrendezéséről. 2016-ban 15 százalékkal, majd 2017-ben és 2018-ban további 5-5 százalékkal emelkedett a mintegy 14 ezer érintett bére, így 2016 és 2018 között átlagosan 27 százalékkal nőnek a fizetések.
Egy oktató, kutató, tanár munkakörben dolgozó átlagbére 2015-ben 409 891 forint volt, 2016-ban pedig már 433 758 forint. Szintén nőtt a nem oktató, kutató, tanár munkakört betöltők átlagbére: a 2015-ös 263 579 forintról 2016-ra 287 272-re emelkedett - írták a közleményben.
Az államtitkár megint emlékeztette az oktatókat arra, mennyivel emelkedett a bérük
Palkovics László oktatási államtitkár egyetemi és főiskolai tanári kinevezések átadásakor emlékeztette a felsőoktatási oktatókat arra, mennyivel emelkedett a bérük. Az államtitkár szerint az erkölcsi megbecsülés mellett a kormánynak meg kell teremtenie a felsőoktatási rendszer anyagi bázisát is, ennek részeként pedig rendeznie kell az egyetemi oktatók bérrendszerét.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
