A világ minden tájáról neveztek a Mol Zrt. éves stratégiai tehetségkutató versenyére, ahol egy szimulációban kell a fiataloknak egy feltörekvő energiacéget sikerre vinniük. Azonban a játékban olyan hibák maradtak, ami kísértetiesen emlékeztet arra, mikor egy állam keményen beleszól az energiaszektorba.
A Mol minden évben egy nemzetközi tornát szervez egyetemistáknak, akik tehetségüket az energiacég által fejlesztett játékban, a Mol Freshhh-ben kibontakoztathatják, a cég így felfedezheti a legjobb fiatal szakembereket. A győztes markát 25 ezer dollár üti, emellett a legjobb 5 csapatot felveszik a Mol képzési programjába.
A 444 a verseny egyik magyar résztvevőjétől értesült arról, hogy az idei játékba rengeteg hiba csúszott, ami szinte lehetetlenné tette, hogy végigvigyék a játékot. Egy fiktív országban, Freshhhiában kell felvirágoztatni a cégünket, üzleti tervet, összetett stratégiát kell alkotni egy játékos környezetben. Érteni kell a pénzügyekhez és az olajcégek működéséhez. Körökre osztott a stratégia, egy-egy 24 órás kör egy pénzügyi évnek felel meg.
Figyelni kell az olajárakra, az ország és a térség politikai és környezeti változásaira, fejleszteniük kell. Természetesen a végén az a csapat nyer, amelyik a legtöbb profitot termelte. A hibáik viszont olyan gátakat jelentettek, mintha a program szándékosan dolgozna az energiacégek ellen.
A magyar csapatnak egy büntetést először jóváírt a rendszer, nem pedig elvonta a keretükből, végül a következő körben vonta le, mikor már eltervezték annak elköltését. Lényegében a program "kedve szerint" változott a költségvetésük, mintha a valóéletben az állam nyúlna bele a folyamtokba. Előfordult az is, hogy hiába vásároltak be nyersolajból, egyszerűen elnyelte a program az erre fordított pénzt, ami borította az üzleti tervüket.
Természetesen nem csak a magyarokat, hanem minden játékost sújtották a hibák, ki is akadtak a játék Facebook-oldalán. A fejlesztők válasza sokszor kiakasztóbbnak bizonyult, mint a játékosoké, ugyanis jelezték, hogy nem kompenzálják a hibákat, mert az felborítaná a játék egyensúlyát, hiszen mindenkit hasonló dolgok miatt szenved.
A fejlesztők végül mégis ígéretet tettek rá, hogy az összes csapatnál kompenzálják a hibákat,ám ez nem adja vissza a kieső bevételeket, illetve azt sem, hogy át kellett alakítani a teljes stratégiát. A következő körre 40 csapatra szűkül a játék mezőnye.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
