Még mindig túl kevesen mennek külföldre Erasmusszal?

Növelné az Európai Bizottság azoknak a felsőfokú végzettségűek arányát, akik tanulmányaik egy részét külföldön végezték.

  • Eduline

Növelné az Európai Bizottság azoknak a felsőfokú végzettségűek arányát, akik tanulmányaik egy részét külföldön végezték. Magyarországról 2010-ben több mint 3400 hallgató „vándorolt el”, hogy külföldi felsőoktatási intézményben tanulhasson, és több mint 700 diák döntött úgy, nem itthon végzi szakmai gyakorlatát. Ez a szám jóval a nemzetközi tendencia alatt van – írja a Szamárpad bloggere.

Itthon még mindig nem annyira elterjedt jelenség az Erasmus programban való részvétel, mint például Franciaországban, ahonnan a 2009/2010-es tanévben csaknem 25 ezer (!) hallgató kerekedett fel, hogy tanulmányai egy részét külföldön töltse – a teljes posztot a Szamárpad blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.