Majdnem ugyanazzal a dolgozattal szerzett két doktorit a kormányszóvivő - a CEU szerint rendben volt

Egymás után szerzett két történészdoktorit Kovács Zoltán kormányszóvivő a Debreceni Egyetemen és a CEU-n még a kétezres évek legelején. Az egyik magyar, a másik pedig amerikai papír, a két doktori értekezés azonban nagyon hasonló. A CEU az Indexszel azt közölte: a kormányszóvivő CEU-s doktori diplomájának megszerzésekor az amerikai akkreditációhoz akkor szükséges követelményeknek megfelelt.

  • Eduline
MTI /EPA / Stephanie Lecocq

Az Index ír arról, hogy a kormányszóvivő a CEU-nak a Debreceni Egyetemen leadott doktorijához nagyon hasonlót nyújtott be.

Mindkét doktori témája a Habsburg Birodalomról kialakult brit kép a 18. században volt, ugyanaz a két dolgozat tartalomjegyzéke, közel ugyanolyan hosszúak, ugyanazok (egy kivétellel) a lábjegyzetek.

„Az akkori eljárási és akadémiai szabályoknak megfelelően – ugyanabban a témában – doktori fokozatomat mind a CEU amerikai, mind pedig a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia magyar rendszerében megvédtem" - mondta az Indexnek Kovács Zoltán.

Frissítés: a CEU az Indexszel azt közölte, hogy Kovács Zoltán CEU-s doktori diplomájának megszerzésekor az amerikai akkreditációhoz akkor szükséges összes követelménynek megfelelt. A CEU válaszában az áll, hogy az egyetem a 2000-es évek közepéig azzal igyekezett hozzájárulni Magyarország és más közép-kelet európai országok egyetemi kapacitásának fejlesztéséhez, hogy lehetővé tette, hogy hallgatók az akkor a régióban induló új doktori programok mellett párhuzamosan a CEU doktori programjaira is beiratkozzanak, és őket ösztöndíjjal, témavezetési és kutatási tanácsadással támogatta. "Ennek fő feltétele az volt, hogy ezek a diákok teljes mértékben megfeleljenek mind a CEU, mind a másik egyetem által támasztott feltételeknek", írták. "Amint a régió egyetemeinek doktori programjai megerősödtek, a CEU már szigorúan megkövetelte, hogy a doktori hallgatók egyszerre csak egy doktori programra iratkozzanak be", zárul az egyetem válasza.

Odaszúrt a kormányszóvivőnek a CEU-rektorhelyettes: ön sem virtuális egyetemen végzett

Főként a szokásos érveket és ellenérveket hallhatták azok, akik elmentek a lex CEU-ról szóló csütörtöki vitára a Terror Háza múzeumba. De azért volt izgalmas része is a vitának: az egyetem rektorhelyettese emlékeztette arra a szintén a CEU-n végzett Kovács Zoltán kormányszóvivőt, hogy ő sem "virtuális egyetemen" végzett.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.