Majdnem ugyanazzal a dolgozattal szerzett két doktorit a kormányszóvivő - a CEU szerint rendben volt

Egymás után szerzett két történészdoktorit Kovács Zoltán kormányszóvivő a Debreceni Egyetemen és a CEU-n még a kétezres évek legelején. Az egyik magyar, a másik pedig amerikai papír, a két doktori értekezés azonban nagyon hasonló. A CEU az Indexszel azt közölte: a kormányszóvivő CEU-s doktori diplomájának megszerzésekor az amerikai akkreditációhoz akkor szükséges követelményeknek megfelelt.

  • Eduline
MTI /EPA / Stephanie Lecocq

Az Index ír arról, hogy a kormányszóvivő a CEU-nak a Debreceni Egyetemen leadott doktorijához nagyon hasonlót nyújtott be.

Mindkét doktori témája a Habsburg Birodalomról kialakult brit kép a 18. században volt, ugyanaz a két dolgozat tartalomjegyzéke, közel ugyanolyan hosszúak, ugyanazok (egy kivétellel) a lábjegyzetek.

„Az akkori eljárási és akadémiai szabályoknak megfelelően – ugyanabban a témában – doktori fokozatomat mind a CEU amerikai, mind pedig a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia magyar rendszerében megvédtem" - mondta az Indexnek Kovács Zoltán.

Frissítés: a CEU az Indexszel azt közölte, hogy Kovács Zoltán CEU-s doktori diplomájának megszerzésekor az amerikai akkreditációhoz akkor szükséges összes követelménynek megfelelt. A CEU válaszában az áll, hogy az egyetem a 2000-es évek közepéig azzal igyekezett hozzájárulni Magyarország és más közép-kelet európai országok egyetemi kapacitásának fejlesztéséhez, hogy lehetővé tette, hogy hallgatók az akkor a régióban induló új doktori programok mellett párhuzamosan a CEU doktori programjaira is beiratkozzanak, és őket ösztöndíjjal, témavezetési és kutatási tanácsadással támogatta. "Ennek fő feltétele az volt, hogy ezek a diákok teljes mértékben megfeleljenek mind a CEU, mind a másik egyetem által támasztott feltételeknek", írták. "Amint a régió egyetemeinek doktori programjai megerősödtek, a CEU már szigorúan megkövetelte, hogy a doktori hallgatók egyszerre csak egy doktori programra iratkozzanak be", zárul az egyetem válasza.

Odaszúrt a kormányszóvivőnek a CEU-rektorhelyettes: ön sem virtuális egyetemen végzett

Főként a szokásos érveket és ellenérveket hallhatták azok, akik elmentek a lex CEU-ról szóló csütörtöki vitára a Terror Háza múzeumba. De azért volt izgalmas része is a vitának: az egyetem rektorhelyettese emlékeztette arra a szintén a CEU-n végzett Kovács Zoltán kormányszóvivőt, hogy ő sem "virtuális egyetemen" végzett.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.