Emelkedik Szlovákiában az államilag támogatott, kedvező kamatozású diákhitelek felső összeghatára a 2013/2014-es...
Emelkedik Szlovákiában az államilag támogatott, kedvező kamatozású diákhitelek felső összeghatára a 2013/2014-es tanévben - derült ki a diákhitelek új feltételrendszeréből, amelynek részleteit az Oktatást Támogató Alap (FNPV) hozta nyilvánosságra hétfőn Pozsonyban.
Az államilag támogatott diákhitelek keretösszege a következő tanévben 6 és fél millió euró (csaknem 2 milliárd forint) lesz. Tavaly 4,1 millió euró értékben hagyott jóvá, ám végül a szerződések egy részének visszamondása miatt csak 3,5 millió euró értékben folyósított ilyen kedvezményes kölcsönöket a diákhiteleket kezelő alap.
Az új feltételrendszer a felsőoktatási intézmények első és második szintjének hallgatói számára a kedvezményes diákhitel felső összeghatárát 3 ezer euróban (mintegy 890 ezer forint), a doktoranduszok esetében pedig 6 ezer euróban állapította meg évente. A kedvezményes diákhitel maximális összegét eddig évi 1328 euróban szabták meg.
A diákhitel kamata évi 4,5 százalék lesz (a tavalyi tanécévig 3 százalék), azt a tanulmányok befejezését követő legkevesebb 5, és legfeljebb 10 éven belül kell törleszteni. Az igényelhető hitel minimális összege 500 euró (150 ezer forint).
Az új feltételrendszer a kedvezményes hitel keretösszegéből 1,5 millió eurót az általános és középiskolai tanárok számára tart fenn, ők legfeljebb 30 ezer euró összegű hitelt igényelhetnek, egyszeri alkalommal. Újdonságnak számít, hogy az új rendszer szerint a hitelt már nem csak a kezdő pedagógusok igényelhetik. A tanárok által felvett hitelek esetében a kamat a diákhitelével azonos, a törlesztés ideje legkevesebb 8, legfeljebb 15 év.
A kölcsönök összege 15 ezer euróig megkötések nélkül, szabadon felhasználható, ám a felhasználás lehetőségei ezen az összegen felül is meglehetősen szélesek, az akár gépkocsi vásárlására vagy hiteltörlesztésre is felhasználható.
Dusan Caplovic szlovák oktatásügyi miniszter a diákhitelek új feltételrendszerének bemutatása során kilátásba helyezte: az év folyamán még tovább szeretné növelni az alap rendelkezésére álló keretösszeget, ám azt, hogy mennyivel növelné, s hogy ezt az összeget milyen forrásokból teremtené elő, nem pontosította.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
