Sorra tűnnek el a leckekönyvek az egyetemekről

A Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem után a Debreceni Egyetem is lemondott a jól bevált fekete leckekönyvről, ebben a vizsgaidőszakban már az elektronikus indexben rögzítik a jegyeket.

  • Eduline

Debrecenben sem mindenki felejthette el a leckekönyvvel járó macerát, az elsőévesek kivételével mindenkinek meg kell tartnia a korábban használt leckekönyvet. Farkas Etelka, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának oktatási dékánhelyettese szerint az egyetem már évek óta párhuzamos nyilvántartási rendszert működtet, ezért az e-index már most jól működik. Problémáitok vannak a Neptunnal és az ETR-rel? Hogyan lehetne könnyebben használni a tanulmányi rendszereket? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Túry Gergely

A hallgatók egyelőre az ún. tanulmányi füzetet is használhatják, amelybe az oktatók ugyanúgy beírják a jegyeket, ahogy korábban a leckekönyvbe - ezzel jelezhetik a vizsgaidőszakot követő két hétben, ha a tanulmányi rendszerben más jegy szerepel, mint amit az írásbeli vagy szóbeli vizsgán kaptak.

Az index zöldre váltott

A tanulmányi füzet külseje egyébként nem sokban különbözik a hagyományos leckekönyvétől, csak a színe lett más - nem fekete, hanem sötétzöld. "Nem kell a tanárok után rohangálnunk egy-egy jegy beírása miatt, és az oktatóknak sem kell kettős adminisztrációt végezni, vagyis külön-külön rögzíteni a jegyeket a leckekönyvben és a tanulmányi rendszerben" - mondja az e-index előnyeiről a Debreceni Egyetem egyik történelemszakos hallgatója, aki szerint sokan nem értették, miért kell mindenkinek e-indexre váltani, miért nem csak azoknak, akik idén kezdtek.

"Félreértések is voltak, pár napig azon vitáztunk, hogy vajon ránk is érvényes-e ez a rendelet, vagy marad a hagyományos index" - teszi hozzá. Az oktatási dékánhelyettes szerint az e-index bevezetését pozitívan fogadták a hallgatók, de a rendszer első igazi próbája a vizsgaidőszak lesz. Arról, hogy pontosan melyik debreceni karon kell már az új dokumentumot használni, itt olvashattok.

Index helyett e-index
Az e-indexet Magyarországon a Szegedi Tudományegyetem vezette be a 2007/2008-as tanév második félévében, a Corvinuson 2010 tavaszától cserélték le a hagyományos leckekönyvet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is felmerült a váltás gondolata: a „Szüntessék meg a leckekönyvet az ELTE-n” nevű Facebook-csoportnak majdnem 1200 tagja van, adatlapjukon az áll, hogy „nem szeretünk a jegybeírás és az indexfelvétel miatt sorban állni, a szabadidőnkben az egyetemre szaladgálni az index miatt, a TO-val vitázni a leadásnál, késedelmi és egyéb díjakat fizetni”.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.