Sorra tűnnek el a leckekönyvek az egyetemekről

A Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem után a Debreceni Egyetem is lemondott a jól bevált fekete leckekönyvről, ebben a vizsgaidőszakban már az elektronikus indexben rögzítik a jegyeket.

  • Eduline

Debrecenben sem mindenki felejthette el a leckekönyvvel járó macerát, az elsőévesek kivételével mindenkinek meg kell tartnia a korábban használt leckekönyvet. Farkas Etelka, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának oktatási dékánhelyettese szerint az egyetem már évek óta párhuzamos nyilvántartási rendszert működtet, ezért az e-index már most jól működik. Problémáitok vannak a Neptunnal és az ETR-rel? Hogyan lehetne könnyebben használni a tanulmányi rendszereket? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Túry Gergely

A hallgatók egyelőre az ún. tanulmányi füzetet is használhatják, amelybe az oktatók ugyanúgy beírják a jegyeket, ahogy korábban a leckekönyvbe - ezzel jelezhetik a vizsgaidőszakot követő két hétben, ha a tanulmányi rendszerben más jegy szerepel, mint amit az írásbeli vagy szóbeli vizsgán kaptak.

Az index zöldre váltott

A tanulmányi füzet külseje egyébként nem sokban különbözik a hagyományos leckekönyvétől, csak a színe lett más - nem fekete, hanem sötétzöld. "Nem kell a tanárok után rohangálnunk egy-egy jegy beírása miatt, és az oktatóknak sem kell kettős adminisztrációt végezni, vagyis külön-külön rögzíteni a jegyeket a leckekönyvben és a tanulmányi rendszerben" - mondja az e-index előnyeiről a Debreceni Egyetem egyik történelemszakos hallgatója, aki szerint sokan nem értették, miért kell mindenkinek e-indexre váltani, miért nem csak azoknak, akik idén kezdtek.

"Félreértések is voltak, pár napig azon vitáztunk, hogy vajon ránk is érvényes-e ez a rendelet, vagy marad a hagyományos index" - teszi hozzá. Az oktatási dékánhelyettes szerint az e-index bevezetését pozitívan fogadták a hallgatók, de a rendszer első igazi próbája a vizsgaidőszak lesz. Arról, hogy pontosan melyik debreceni karon kell már az új dokumentumot használni, itt olvashattok.

Index helyett e-index
Az e-indexet Magyarországon a Szegedi Tudományegyetem vezette be a 2007/2008-as tanév második félévében, a Corvinuson 2010 tavaszától cserélték le a hagyományos leckekönyvet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is felmerült a váltás gondolata: a „Szüntessék meg a leckekönyvet az ELTE-n” nevű Facebook-csoportnak majdnem 1200 tagja van, adatlapjukon az áll, hogy „nem szeretünk a jegybeírás és az indexfelvétel miatt sorban állni, a szabadidőnkben az egyetemre szaladgálni az index miatt, a TO-val vitázni a leadásnál, késedelmi és egyéb díjakat fizetni”.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.