Külföldön tanulnátok? Ez az ország a legdrágább

Ausztrália a legdrágább célpont a külföldi hallgatók számára, évente átlagosan 42,3 ezer ausztrál dollárba kerül az...

  • Eduline
Ausztrália: mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a külföldi hallgatóknak
Márkus Ágnes

Ausztrália a legdrágább célpont a külföldi hallgatók számára, évente átlagosan 42,3 ezer ausztrál dollárba kerül az egyetemi oktatás és a megélhetés. Németországban ennek már a hatodrészéből is ki lehet jönni - írja a Guardian.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia - ebben a két országban tanul a külföldi hallgatók egyharmada - sem sokkal marad el a szigetország mögött: az USA-ban 39,2 ezer ausztrál, vagyis 35,7 ezer amerikai dollárt költenek évente a más országból érkező diákok. A Nagy-Britanniában tanulóknak évente 33,3 ezer ausztrál dollárra, átszámítva 19,6 ezer angol fontra van szükségük.

Az ausztráliai tandíjak nem magasabbak, mint az amerikaiak, a  megélhetés azonban jóval drágább: évente átlagosan 14,4 ezer ausztrál dollár. Az Ausztráliában tanulók ötöde érkezik más országból, az előző évhez képest azonban 2,2 százalékkal kevesebb, 380 ezer teljes tandíjat fizető hallgató kért tanulói vízumot, 2009 és 2012 között pedig 12 százalékkal esett vissza a külföldi hallgatók száma. 2013-ban 30 százalékuk Kínából, 9 százalékuk pedig Indiából érkezik Ausztráliába.

A kormányzat az ausztráliai dollár árfolyamának csökkenésétől és a vízumigénylés egyszerűsítésétől várja a külföldi hallgatók számának növekedését. Melyik az Egyesült Államok legdrágább egyeteme? Erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.