Nem tervezi a hazaköltözést a Nagy-Britanniában tanuló magyar diákok többsége – derült ki a Milestone Intézet friss felméréséből.
A brit elitegyetemeken tanuló magyar hallgatók többsége külföldön képzeli el a jövőjét, a legtöbben csak a család és a barátok miatt jönnének haza Magyarországra – derül ki a külföldi neves egyetemekre felvételiző diákokat segítő Milestone Intézet felméréséből. Az intézet közel száz, Nagy-Britanniában tanuló egyetemistát kérdezett arról, hogy melyik országban telepednének le a diploma megszerzése után.
Arra a kérdésre, hogy közvetlenül a diploma megszerzése után mik a terveik, a válaszolók 95 százaléka válaszolt úgy, hogy nem Magyarországon szeretne munkát vállalni. A válaszadók 20 százaléka ugyanakkor azt tervezi, hogy a végzés után öt évvel hazaköltözik. A legmeglepőbb, hogy a többség - 56 százalék - már a családalapítást is külföldön képzeli el.
Érdekesség, hogy a válaszadók Nagy-Britanniával sem teljesen elégedettek. Családot csak 17 százalékuk a alapítana a szigetországban, míg 38 százalékuk egy harmadik országban telepedne le. Hasonló a helyzet a munkavállalással: a diákok 56 százaléka öt évnél tovább sem Nagy-Britanniában, sem Magyarországon nem dolgozna, ehelyett egy másik országban vállalna munkát.
A hazaköltözést tervezők többsége érzelmi okokra, a családra, a barátokra vagy az "otthonosság érzetére" hivatkozott. Rövid távon a legtöbben szakmai tapasztalatokat szereznének külföldi munkahelyeken, a tartós migráció okaiként a legtöbben a magasabb jövedelmeket, a karrierlehetőségeket és a szakmai önmegvalósítás lehetőségét jelölték meg.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
