Nem tervezi a hazaköltözést a Nagy-Britanniában tanuló magyar diákok többsége – derült ki a Milestone Intézet friss felméréséből.
A brit elitegyetemeken tanuló magyar hallgatók többsége külföldön képzeli el a jövőjét, a legtöbben csak a család és a barátok miatt jönnének haza Magyarországra – derül ki a külföldi neves egyetemekre felvételiző diákokat segítő Milestone Intézet felméréséből. Az intézet közel száz, Nagy-Britanniában tanuló egyetemistát kérdezett arról, hogy melyik országban telepednének le a diploma megszerzése után.
Arra a kérdésre, hogy közvetlenül a diploma megszerzése után mik a terveik, a válaszolók 95 százaléka válaszolt úgy, hogy nem Magyarországon szeretne munkát vállalni. A válaszadók 20 százaléka ugyanakkor azt tervezi, hogy a végzés után öt évvel hazaköltözik. A legmeglepőbb, hogy a többség - 56 százalék - már a családalapítást is külföldön képzeli el.
Érdekesség, hogy a válaszadók Nagy-Britanniával sem teljesen elégedettek. Családot csak 17 százalékuk a alapítana a szigetországban, míg 38 százalékuk egy harmadik országban telepedne le. Hasonló a helyzet a munkavállalással: a diákok 56 százaléka öt évnél tovább sem Nagy-Britanniában, sem Magyarországon nem dolgozna, ehelyett egy másik országban vállalna munkát.
A hazaköltözést tervezők többsége érzelmi okokra, a családra, a barátokra vagy az "otthonosság érzetére" hivatkozott. Rövid távon a legtöbben szakmai tapasztalatokat szereznének külföldi munkahelyeken, a tartós migráció okaiként a legtöbben a magasabb jövedelmeket, a karrierlehetőségeket és a szakmai önmegvalósítás lehetőségét jelölték meg.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
