Nem tervezi a hazaköltözést a Nagy-Britanniában tanuló magyar diákok többsége – derült ki a Milestone Intézet friss felméréséből.
A brit elitegyetemeken tanuló magyar hallgatók többsége külföldön képzeli el a jövőjét, a legtöbben csak a család és a barátok miatt jönnének haza Magyarországra – derül ki a külföldi neves egyetemekre felvételiző diákokat segítő Milestone Intézet felméréséből. Az intézet közel száz, Nagy-Britanniában tanuló egyetemistát kérdezett arról, hogy melyik országban telepednének le a diploma megszerzése után.
Arra a kérdésre, hogy közvetlenül a diploma megszerzése után mik a terveik, a válaszolók 95 százaléka válaszolt úgy, hogy nem Magyarországon szeretne munkát vállalni. A válaszadók 20 százaléka ugyanakkor azt tervezi, hogy a végzés után öt évvel hazaköltözik. A legmeglepőbb, hogy a többség - 56 százalék - már a családalapítást is külföldön képzeli el.
Érdekesség, hogy a válaszadók Nagy-Britanniával sem teljesen elégedettek. Családot csak 17 százalékuk a alapítana a szigetországban, míg 38 százalékuk egy harmadik országban telepedne le. Hasonló a helyzet a munkavállalással: a diákok 56 százaléka öt évnél tovább sem Nagy-Britanniában, sem Magyarországon nem dolgozna, ehelyett egy másik országban vállalna munkát.
A hazaköltözést tervezők többsége érzelmi okokra, a családra, a barátokra vagy az "otthonosság érzetére" hivatkozott. Rövid távon a legtöbben szakmai tapasztalatokat szereznének külföldi munkahelyeken, a tartós migráció okaiként a legtöbben a magasabb jövedelmeket, a karrierlehetőségeket és a szakmai önmegvalósítás lehetőségét jelölték meg.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Már a Közigazgatási Államtitkári Tanács elé került a rugalmas iskolakezdésről szóló javaslat, amelynek értelmében ismét a szülők és a pedagógusok dönthetnének arról, mikor kezdje meg a gyermek az általános iskolát. Ha a tervezetet jóváhagyják, a kormány elé kerülhet, és társadalmi egyeztetés is indulhat róla.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
