Minden eddiginél nagyobb volt az érdeklődés és megduplázódott a Campus Hungary ösztöndíjakra jelentkezők száma -...
Minden eddiginél nagyobb volt az érdeklődés és megduplázódott a Campus Hungary ösztöndíjakra jelentkezők száma - közölte a programot koordináló Balassi Intézet hétfőn. Még több külföldi ösztöndíjat találtok itt.
Közleményükben felidézték, hogy az intézet immáron negyedik alkalommal hirdette meg a Campus Hungary ösztöndíjakat, amelyekre ezúttal október 21-ig lehetett pályázni. Míg az első három meghirdetéskor átlagban 1900-an pályáztak, addig a negyedik meghirdetésnél már közel 3800-ra emelkedett a jelentkezők száma.
Mint írták, a Balassi Intézet egy év alatt, az eddigi három lezárult pályázati szakasznak köszönhetően 4210 diák számára biztosított Campus Hungary ösztöndíjat, így több mint 50 százalékkal sikerült növelni a hallgatói mobilitást. A program célja, hogy 2013 végére meghaladja az ötezret az ösztöndíjasok száma.
A Campus Hungary Program Magyarországon az egyedüli olyan mobilitási program, mely a világ összes országába biztosít ösztöndíjakat. A hallgatók élve ezzel a lehetőséggel, eddig a világ 73 országába nyertek el ösztöndíjat.
A Campus Hungary ösztöndíjakra bármely magyar felsőoktatási intézmény hallgatója pályázhat, aki már elvégzett két félévet, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, a fogadó és a küldő intézménye támogatja pályázatát, valamint vállalja, hogy hazaérkezését követően beszámolót készít a külföldi tudományos tevékenységéről.
A pályázatok elbírálása a tanulmányi átlag, a tudományos tevékenység és a benyújtott munkaterv alapján történik. Előnyt élveznek azok, akiknek külföldi tanulmánya kreditelismeréssel jár, OTDK-helyezettek, valamint műszaki és természettudományi területen tanulnak. Emellett a konvergencia régiókban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl) oktatók és a felsőoktatási adminisztratív munkatársak is pályázhatnak az uniós támogatással megvalósuló programra.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
