Így szerezhettek diplomát ingyen: külföldi egyetemek tandíj nélkül

Erasmus helyett vagy után külföldi diplomát szereznétek skandináv, német vagy skót egyetemeken? Több európai országban ingyenes a felsőoktatás: mutatjuk, melyekben.

  • Eduline
Külföldön tanulnátok? Cikksorozatban gyűjtöttük össze a legfontosabb infókat
shutterstock

Ausztria és Németország

Tavaly óta már Németország egyetlen tartományában sincs tandíj az állami egyetemeken, viszont félévente 150-250 eurót (46-77 ezer forintot) kell fizetni tanulmányi hozzájárulásként, amely fedezi az egyetemi szolgáltatások költségét, és van, ahol tömegközlekedési bérletet is kaptok érte. Számítsatok rá, hogy havonta 500-800 euróra (155-248 ezer forintra) lesz szükségetek attól függően, hogy koliban vagy albérletben laktok.

Ausztriában szemeszterenként mindössze 17,5 eurós (5400 forintos) regisztrációs díjat kell fizetnetek. A képzési időn túl két félévig tanulhattok ingyen alap- és mesterképzésen is. Bécsben 600-800 euróval (186-248 ezer forinttal) kell számolnotok havonta. A németországi továbbtanulásról itt, az osztrák felsőoktatásról pedig itt olvashattok részletesen.

Skandináv országok és Finnország

EU-s állampolgárként a skandináv országokban sem kell fizetnetek, a megélhetés viszont nem olcsó: Dániában havi 4900-6400 koronára (203-266 ezer forintra), Svédországban 6000-9250 koronára (198-306 ezer forintra), Norvégiában pedig 9000 koronára (303 ezer forintra) lesz szükségetek. Pályázhattok ugyanakkor ösztöndíjakra, vagy dolgozhattok részmunkaidőben. A dán felsőoktatásról itt, a svéd rendszerről itt, a norvég egyetemekről pedig itt olvashattok.

Finnországban is ingyenes a felsőoktatás, havonta 700-900 euróból (217-279 ezer forintból) jöhettek ki. Részletes összefoglalónkat itt találjátok.

Skócia és Görögország

Skóciában az alapképzést végezhetitek el ingyen, a mesterszakokért már fizetni kell. A megélhetés ugyanakkor itt a legdrágább: havonta 900 fontos (385 ezer forintos) költséggel kell számolnotok. A skót felsőoktatásról itt olvashattok részletesen. Görögországban is az alapképzések tandíjmentesek, a családotok anyagi helyzetétől függően pedig ingyenes szállást és étkezést is kaphattok - a részleteket itt találjátok.

Meddig jelentkezhettek a különböző országok egyetemeire? Itt nézhetitek meg a határidőket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.