Komoly összeget kap a zalaegerszegi felsőoktatás a kormánytól

A zalaegerszegi felsőoktatási intézmények mintegy 3 milliárd forint támogatást nyertek el a helyi gazdaság igényeit szolgáló kutatási kapacitások fejlesztésére, valamint duális képzésre - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára szombaton Zalaegerszegen, sajtótájékoztatón.

  • MTI
MTI

Palkovics László elmondta: az Emberi Erőforrás Operatív Program pályázatán a zalai megyeszékhelyen épülő járműipari tesztpályához kapcsolódva 1,5 milliárd forintot nyertek el a felsőoktatási intézmények. Az innovációs tudásközpont kialakításához - amely a versenyképes tudáshoz való hozzáférést biztosíthatja az oktatók, a kutatók és a társadalom szereplői számára - további csaknem 700 millió forint pályázati forrás áll rendelkezésre.

A tudásközpont létrehozásával modern, nemzetközi üzleti környezetet szimuláló oktatási és szolgáltató tereket alakítanak ki. Intézményi fejlesztésekre 334 millió forintot, a felsőoktatásba bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programok megvalósítására pedig további 259 millió forintot biztosítanak a pályázatok.

A BGE zalaegerszegi gazdasági kara 266 millió forint pályázati forrásból fiatal kutatókkal, korszerű megoldásokkal, új kutatási témákkal bővítheti kutatási tevékenységét - ismertette az államtitkár. A duális képzés fejlesztésére a gazdálkodási kar 347 millió forintot, a Pannon Egyetem zalaegerszegi központja pedig közel 370 millió forintot nyert el. A támogatási összegből munkaerőpiaci igényeken alapuló fejlesztéséket, tananyagfejlesztést, képzéseket valósítanak meg, és laboreszközök beszerzésére is lesz lehetőség.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.