Komoly összeget kap a zalaegerszegi felsőoktatás a kormánytól

A zalaegerszegi felsőoktatási intézmények mintegy 3 milliárd forint támogatást nyertek el a helyi gazdaság igényeit szolgáló kutatási kapacitások fejlesztésére, valamint duális képzésre - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára szombaton Zalaegerszegen, sajtótájékoztatón.

  • MTI
MTI

Palkovics László elmondta: az Emberi Erőforrás Operatív Program pályázatán a zalai megyeszékhelyen épülő járműipari tesztpályához kapcsolódva 1,5 milliárd forintot nyertek el a felsőoktatási intézmények. Az innovációs tudásközpont kialakításához - amely a versenyképes tudáshoz való hozzáférést biztosíthatja az oktatók, a kutatók és a társadalom szereplői számára - további csaknem 700 millió forint pályázati forrás áll rendelkezésre.

A tudásközpont létrehozásával modern, nemzetközi üzleti környezetet szimuláló oktatási és szolgáltató tereket alakítanak ki. Intézményi fejlesztésekre 334 millió forintot, a felsőoktatásba bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programok megvalósítására pedig további 259 millió forintot biztosítanak a pályázatok.

A BGE zalaegerszegi gazdasági kara 266 millió forint pályázati forrásból fiatal kutatókkal, korszerű megoldásokkal, új kutatási témákkal bővítheti kutatási tevékenységét - ismertette az államtitkár. A duális képzés fejlesztésére a gazdálkodási kar 347 millió forintot, a Pannon Egyetem zalaegerszegi központja pedig közel 370 millió forintot nyert el. A támogatási összegből munkaerőpiaci igényeken alapuló fejlesztéséket, tananyagfejlesztést, képzéseket valósítanak meg, és laboreszközök beszerzésére is lesz lehetőség.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.