Komoly összeget kap a zalaegerszegi felsőoktatás a kormánytól

A zalaegerszegi felsőoktatási intézmények mintegy 3 milliárd forint támogatást nyertek el a helyi gazdaság igényeit szolgáló kutatási kapacitások fejlesztésére, valamint duális képzésre - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára szombaton Zalaegerszegen, sajtótájékoztatón.

MTI

Palkovics László elmondta: az Emberi Erőforrás Operatív Program pályázatán a zalai megyeszékhelyen épülő járműipari tesztpályához kapcsolódva 1,5 milliárd forintot nyertek el a felsőoktatási intézmények. Az innovációs tudásközpont kialakításához - amely a versenyképes tudáshoz való hozzáférést biztosíthatja az oktatók, a kutatók és a társadalom szereplői számára - további csaknem 700 millió forint pályázati forrás áll rendelkezésre.

A tudásközpont létrehozásával modern, nemzetközi üzleti környezetet szimuláló oktatási és szolgáltató tereket alakítanak ki. Intézményi fejlesztésekre 334 millió forintot, a felsőoktatásba bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programok megvalósítására pedig további 259 millió forintot biztosítanak a pályázatok.

A BGE zalaegerszegi gazdasági kara 266 millió forint pályázati forrásból fiatal kutatókkal, korszerű megoldásokkal, új kutatási témákkal bővítheti kutatási tevékenységét - ismertette az államtitkár. A duális képzés fejlesztésére a gazdálkodási kar 347 millió forintot, a Pannon Egyetem zalaegerszegi központja pedig közel 370 millió forintot nyert el. A támogatási összegből munkaerőpiaci igényeken alapuló fejlesztéséket, tananyagfejlesztést, képzéseket valósítanak meg, és laboreszközök beszerzésére is lesz lehetőség.

Hozzászólások

PhD-val bruttó 500 ezer a versenyszféra-szint? Újabb oktatók beszéltek arról, mennyi a fizetésük a győri egyetemen

Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.

Felsőoktatás

Az elmúlt évtizedekben radikálisan átalakult, mit jelent „jó szülőnek” lenni

Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.

Közoktatás

Központi írásbeli 2026: mutatjuk, hány pontot szerzett a legtöbb nyolcadikos magyarból és matekból

A 2026-os központi írásbeli hivatalos eredményei szerint a diákok mintegy 8 százaléka szerzett legalább 80 pontot.

Közoktatás

Balatoni Katalin kiáll a kompetenciamérés mellett: „Az iskola ennek mentén akár innovációkat is be tud vezetni”

A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.

Közoktatás

Jocó bácsi: Szerintem ez egy elidegenítő, tantestületeket egymásnak ugrasztó rendszer

A teljesítményértékelés túl szubjektív, belső feszültségeket generál és szembefordítja a pedagógusokat egymással Jocó bácsi szerint, aki arról is beszélt, hogy a pszichológiában már megjelent a gyerekkori kiégés fogalma – vagyis ma nemcsak a tanárokon, hanem a diákokon is egyre nagyobb a nyomás.

Közoktatás

„Márciusban lesz még egy kis pénzosztogatás, hogy a választáskor arra emlékezzenek, kitől is kapták a béremelést”

Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.

Közoktatás

Egyre többen dolgoznak képesítés nélküli pedagógusként az oktatásban

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedi esetről van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint több ezren dolgoznak úgy a közoktatásban, hogy nincsen pedagógusdiplomájuk.

Középkori lovagi szertartásokon bántalmazta diákjait egy történelemtanár

Magukat kellett megsebezniük egy rituálén, vagy meztelenül kellett sétálniuk az osztályteremben - többek között ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett végrehajtaniuk azoknak a tanulóknak, akik beléptek a nagybányai történelemtanár hagyományőrző lovagrendjébe.

Közoktatás

Ha vonzóbb képet mutat, többen választják – videókban mutatják be pedagóguspálya szépségeit

A „Tanárnak lenni jó!” kezdeményezés személyes történeteken keresztül próbálja erősíteni a pedagóguspálya presztízsét, de a nehézségekről sem hallgat. A kampány alapgondolata, hogy megmutassák: sok pedagógus szereti a hivatását, és okkal marad a pályán.