Az elmúlt időszakban "elszigetelt és egyedi problémák túldimenzionálásával összességében megalapozatlan vélemények...
Az elmúlt időszakban "elszigetelt és egyedi problémák túldimenzionálásával összességében megalapozatlan vélemények fogalmazódtak meg a magyar felsőoktatás egészének eredményességével kapcsolatban", ami indokolatlanul rombolta az intézmények hazai és nemzetközi megítélését - mondta Fábián István rektor a Debreceni Egyetem tanévnyitó ünnepségén.
"Ezen kritikákat ürügyként használva az elmúlt időszakban jelentős forráskivonás történt a felsőoktatásból, évről évre csökken az állami szerepvállalás mértéke, (...) s bizonyos képzési területeken drasztikusan csökkent az államilag támogatott hallgatói létszám is" - mondta, hozzátéve: "a magyar szürkeállomány jövője a tét".
Mint mondta, tudatában vannak az ország gazdasági nehézségeinek, és bármennyire fájdalmas is, tudomásul veszik, hogy a felsőoktatásnak is áldozatot kell hoznia a helyzet konszolidálásáért. "Világosan látnunk kell azonban, hogy a felsőoktatásban végrehajtott eddigi forráskivonások és a következő évekre tervezett újabb elvonások - különösen átgondolt és következetesen végrehajtott szerkezeti változások nélkül - a magyar felsőoktatás komoly működési zavarait vetítik előre, amik a képzések minőségét is hátrányosan fogják érinteni" - fogalmazott Fábián István.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
