Minden intézménynek azt a feladatot kell tökéletesen ellátnia, amelyre létrejött, amire hivatott - mondta Klinghammer...
Minden intézménynek azt a feladatot kell tökéletesen ellátnia, amelyre létrejött, amire hivatott - mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár szombaton Kőszegen, a Tranzit elnevezésű ifjúsági közéleti fesztiválon. Ezt az úgynevezett profiltisztítással kell elérni - tette hozzá. Jelenleg egyetemeken is folyik gyakorlati oktatás, főiskolák pedig az elméleti tudományok irányába törekednek, ami szerinte szereptévesztés.
Klinghammer István hangsúlyozta, hogy a politikának nem szabad felsőoktatási intézményeket megszüntetnie, éppen ellenkezőleg, segítenie kell a főiskolákat abban, hogy találják meg az utat, a lehetőséget saját környezetükben.
Korábban az "ismeretlenben való tájékozódást" szolgáló oktatás az egyetemeken történt, a legmagasabb szintű technika és technológia gyakorlati szintű felhasználásának oktatására pedig a főiskolák szolgáltak - fűzte hozzá -, szerinte ehhez kellene visszatérni.
Nem kell minden felsőoktatási intézménynek mesterképzést vagy doktori iskolát fenntartania, de az egyes szintek között nyitottá kell tenni a rendszert, biztosítani kell az átjárhatóságot - mondta.
Klinghammer István szerint az általa "közösségi főiskoláknak" nevezett felsőoktatási intézményekbe olyan diákok is bejuthatnának, akiknek szerényebb a tudása annál, ami az egyetem vagy a szakfőiskolák sikeres elvégzéséhez szükséges. Ez azonban nem jelentené azt, hogy ezeken a főiskolákon alacsony lehetne az oktatás színvonala, vagy bármely szakmát, hivatást alacsonyabb színvonalon kellene oktatni.
Hozzátette: nem szabad ugyanakkor zsákutcába vinni a fiatalokat olyan szakok meghirdetésével, amelyhez az állam ugyan ad pénzt, de mindenki tudja, hogy nem nyújt hosszú távon használható, jó megélhetést is nyújtó végzettséget.
Az idei jelentkezések szavai szerint már jól tükrözték, hogy a fiatalok tisztában vannak azzal, melyek azok a felsőoktatási intézmények, amelyek magas színvonalon oktatnak, és értékes végzettséget adnak. Az államtitkár által vázolt, a felsőoktatást érintő legújabb tervekről itt olvashattok.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
