Megkezdődtek Kínában az egyetemi felvételik, sokat költenek különórákra a szülők

Ezekben a napokban tartják Kínában a központi egyetemi felvételi vizsgákat, amelyen közel 10 millióan vesznek részt, nagyrészt utolsó éves középiskolások. A tét óriási, mert lényegében itt dől el, hogy ki melyik egyetemre juthat be

  • Eduline
Wikipedia

A felvételin kínaiból, matematikából és egy idegen nyelvből mindenkinek kötelező a teszt, utána pedig gyakorlatilag a természet- és társadalomtudomány közül kell választani, és a további vizsgákat ennek megfelelően letenni a két nap alatt - írja a G7.

A kínai családok életében a felvételi nagyon fontos szerepet játszik, hiszen többnyire ettől függ, hogy a gyerek kék vagy fehér galléros pályára kerül, azaz inkább szakmunkás vagy magasabban képzett dolgozó lesz belőle.

A siker érdekében szinte minden pályázó kisiskolás korában elkezdi a felkészülést, az iskola után már 6-8 éves koruktól kezdve különórákat vesznek a gyerekek. Nem ritka az sem, hogy az egyetemre való felkészülést már óvodás korban elkezdik. A családok 93 százaléka küldi valamilyen formában iskola utáni tanfolyamra a gyerekét, és ez 120 milliárd dolláros (32 ezer milliárd forintos) piacot teremtett az országban.

A CNBC cikkében szereplő 8 éves gyerek például az iskola után hetente négy órát jár zongorázni tanulni, négy órát tollaslabda edzésen tölt, két angolórát vesz és legalább 6 óra külön matematika- vagy egyéb órája is van.

Miért alszanak a kínai egyetemisták szülei a tornacsarnokban?

Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. A szülőknek is megágyaztak. A kínai Észak-nyugati Műszaki Egyetem tornacsarnokában több száz matracot helyeztek ki azoknak a szülőknek, akik az ország távoli pontjáról utaztak fel gyerekükkel, hogy segítsenek a beiratkozásban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.