Megkezdődtek Kínában az egyetemi felvételik, sokat költenek különórákra a szülők

Ezekben a napokban tartják Kínában a központi egyetemi felvételi vizsgákat, amelyen közel 10 millióan vesznek részt, nagyrészt utolsó éves középiskolások. A tét óriási, mert lényegében itt dől el, hogy ki melyik egyetemre juthat be

  • Eduline
Wikipedia

A felvételin kínaiból, matematikából és egy idegen nyelvből mindenkinek kötelező a teszt, utána pedig gyakorlatilag a természet- és társadalomtudomány közül kell választani, és a további vizsgákat ennek megfelelően letenni a két nap alatt - írja a G7.

A kínai családok életében a felvételi nagyon fontos szerepet játszik, hiszen többnyire ettől függ, hogy a gyerek kék vagy fehér galléros pályára kerül, azaz inkább szakmunkás vagy magasabban képzett dolgozó lesz belőle.

A siker érdekében szinte minden pályázó kisiskolás korában elkezdi a felkészülést, az iskola után már 6-8 éves koruktól kezdve különórákat vesznek a gyerekek. Nem ritka az sem, hogy az egyetemre való felkészülést már óvodás korban elkezdik. A családok 93 százaléka küldi valamilyen formában iskola utáni tanfolyamra a gyerekét, és ez 120 milliárd dolláros (32 ezer milliárd forintos) piacot teremtett az országban.

A CNBC cikkében szereplő 8 éves gyerek például az iskola után hetente négy órát jár zongorázni tanulni, négy órát tollaslabda edzésen tölt, két angolórát vesz és legalább 6 óra külön matematika- vagy egyéb órája is van.

Miért alszanak a kínai egyetemisták szülei a tornacsarnokban?

Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. A szülőknek is megágyaztak. A kínai Észak-nyugati Műszaki Egyetem tornacsarnokában több száz matracot helyeztek ki azoknak a szülőknek, akik az ország távoli pontjáról utaztak fel gyerekükkel, hogy segítsenek a beiratkozásban.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.