Kamattámogatást javasol a diákhitelekre a Jobbik

A Jobbik a teljes diákhitelezés állami felügyelet alá helyezését, a hitelfelvevő hallgatók számára pedig állami...

  • MTI

A Jobbik a teljes diákhitelezés állami felügyelet alá helyezését, a hitelfelvevő hallgatók számára pedig állami kamattámogatás bevezetését javasolja. Z. Kárpát Dániel, a párt országgyűlési képviselője szombaton Budapesten tartott sajtótájékoztatóján aggodalmának adott hangot, amiért a kormány felsőoktatási törvényjavaslata szerint "ha nem is kimondott tandíjat", de - mint mondta - ahhoz nagyon hasonló képzési hozzájárulást kérhetnek a hallgatóktól. A Jobbik szerint e jelenlegi "demográfiai hullámvölgyben" elfogadhatatlan lenne kirekeszteni a felsőoktatásból a kevésbé tehetős, ám tehetséges fiatalokat - húzta alá.

Hernádi Levente

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a családoknak hatalmas terhet jelent a gyereknevelés, és a felsőoktatásba kerülőket szerinte már nem lenne szabad büntetőkamatokkal terhelni azért, hogy megszerezzék azt a tudást, amely nélkül nem tudnak érvényesülni a későbbiekben.

Kiemelte: a diákhitelek állami kamattámogatás alá helyezését a bankadóból finanszírozhatnák, amelynek költségeit szerinte a pénzintézetek jelenleg az ügyfelekre hárítják.

Z. Kárpát Dániel a bankadó mellett a diákhitelek esetében is átfogó fogyasztóvédelmi vizsgálatot sürgetett, mondván: tapasztalataik alapján itt is hasonló panaszok merülnek fel, mint amilyennel a devizában eladósodottak találkoznak. Példaként említette, hogy a tanulmányaikat befejező, de azonnal munkába állni nem tudó adósok számára magasabb kamatlábat határoznak meg, a törlesztéssel későknek pedig súlyos büntetőkamatokat számolnak fel, ráadásul szavai szerint elmaradás esetén rövid időn belül a BAR-listán is találhatják magukat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.