Ingyenes a felsőoktatás, de drága-e az élet Ausztriában?

Külföldi továbbtanulás szempontjából a szomszédos Ausztria továbbra is a legnépszerűbb a magyar fiatalok körében, többek között az ingyenes képzések miatt. Ez viszont nem jelenti azt, hogy anyagilag is könnyű lenne ott egy magyar hallgató élete.

  • Eduline
Osztrák tanóra.
Stiller Ákos

Az osztrák felsőoktatási intézmények továbbra is széles körben kínálják német és angol nyelvű képzéseiket. Graz, Innsbruck, Salzburg mellett a legtöbb egyetem Bécsben található.

A német nyelvű képzésekért nem kell fizetni, mindössze egy 17,5 eurós regisztrációs díjat kell fizetnie a leendő hallgatóknak félévente. Amennyiben nem sikerül az ideális képzési idő, valamint plusz két féléven belül diplomát szerezni, onnantól félévente már 364 eurós tandíjat kell fizetni.

Bécsben az élet nem olcsó, a minimális igényeket 600-800 euróval lehet letudni egy hónapban, legfőképp akkor ha sikerül kollégiumot találni. Ezek havi díja 250-350 euró között mozog, az albérletek díja már 500 euró közelében mozog. A bécsi tömegközlekedési diákbérlet 75 euró, az élelmiszer hasonló költséggel jár, mint Magyarországon. A vidéki felsőoktatási intézményekben némileg kedvezőbb a helyzet, a kollégiumok 200-300 euró között kínálják az ágyakat.

A diákmunkával okosan kell bánni, ugyanis tényleg nem mehet a tanulás rovására, elég nehéznek számít főleg az első két félév, amíg egy magyar hallgató felveszi a tempót. Három kategória van, amit elvállalhat egy hallgató:

  • heti 10 órás munka (Geringfügig - adómentes), amivel legfeljebb 376 eurót lehet keresni,
  • a heti kevesebb mint 38,5 órás, vagyis részmunkaidős foglalkoztatás részben adómentes (Teilzeit) formában havonta 376-1000 eurót lehet keresni, de évi 11 ezer felett adóköteles
  • A teljes idejű, 38,5 órás heti foglalkoztatással már adózni kell, de havonta 1000-2700 eurót is meg lehet keresni bruttó áron. Nem mellékes, hogy Ausztriában évi 12+2 fizetés van, ennek egyik része a hagyományos kereset a 13. hónapra, ehhez jön hozzá végül az évi bécsi átlagkereset (~1300 euró)

Forrásként a Magyar Diákok Egyesületének tájékoztatóját használtuk.

Az általános felvételi jelentkezést június 15-ig kell előkészítsétek, ekkor indul a hivatalos felvételi időszak, amely szeptember első hetében zárul. A legnépszerűbb bécsi egyetemre már március 1-től jelentkezhettek az egyetem saját rendszerén, az U:SPACE-en keresztül, a többi intézmény is megnyithatja a jelentkezést az általános eljárás megkezdése előtt.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.