Időkapszulát helyeztek el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik épületének falába.
Időkapszulát helyeztek el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik épületének falába. Az időkapszulát - amelybe többek között egy rendhagyó pénzügyi konferencia résztvevőinek jövővel kapcsolatos elképzelései kerültek bele - 2063. március 3-án kell majd felbontani.
A résztvevők ezekre a kérdésekre válaszoltak: euró lesz-e a fizetőeszköz Magyarországon 2063-ban? 8 milliónál több lakosa lesz-e Magyarországnak 2063-ban? 100 évesnél nagyobb lesz-e a várható életkor a 2063-ban születetteknél Magyarországon? 2063-ban úgy érzik-e majd az emberek Magyarországon, hogy jobb akkor az élet, mint volt ötven évvel azelőtt?
A BME időkapszuláját figyelemfelkeltő tábla jelzi, felette digitális visszaszámlálóval. „Mivel nem tudjuk, hogy a Q épület létezik-e még 50 év múlva, és ha igen, milyen állapotban, az épület egyik legtartósabbnak ítélt részén, a földszinten, a két lift közötti betonban rögzített kis emléktábla hivatott felhívni a figyelmet arra, hogy hol őrzik azt, mikor kell majd felnyitni, és 500 kulcstartóba vésették be a felnyitási dátumát. Mindezek mellett talán a legfontosabb biztosíték az úgynevezett Időkapszula Bizottság is. Ennek mostani doktorandusz, illetve hallgató tagjai remélhetőleg 50 év múlva összejönnek majd, hogy megünnepeljék az évfordulót” – írja az egyetem.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
