Időkapszulát helyeztek el a Műegyetemen: ki találja meg 2063-ban?

Időkapszulát helyeztek el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik épületének falába.

  • Eduline

Időkapszulát helyeztek el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik épületének falába. Az időkapszulát - amelybe többek között egy rendhagyó pénzügyi konferencia résztvevőinek jövővel kapcsolatos elképzelései kerültek bele - 2063. március 3-án kell majd felbontani.

A résztvevők ezekre a kérdésekre válaszoltak: euró lesz-e a fizetőeszköz Magyarországon 2063-ban? 8 milliónál több lakosa lesz-e Magyarországnak 2063-ban? 100 évesnél nagyobb lesz-e a várható életkor a 2063-ban születetteknél Magyarországon? 2063-ban úgy érzik-e majd az emberek Magyarországon, hogy jobb akkor az élet, mint volt ötven évvel azelőtt?

A BME időkapszuláját figyelemfelkeltő tábla jelzi, felette digitális visszaszámlálóval. „Mivel nem tudjuk, hogy a Q épület létezik-e még 50 év múlva, és ha igen, milyen állapotban, az épület egyik legtartósabbnak ítélt részén, a földszinten, a két lift közötti betonban rögzített kis emléktábla hivatott felhívni a figyelmet arra, hogy hol őrzik azt, mikor kell majd felnyitni, és 500 kulcstartóba vésették be a felnyitási dátumát. Mindezek mellett talán a legfontosabb biztosíték az úgynevezett Időkapszula Bizottság is. Ennek mostani doktorandusz, illetve hallgató tagjai remélhetőleg 50 év múlva összejönnek majd, hogy megünnepeljék az évfordulót” – írja az egyetem.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.