Likviditási nehézségeinek enyhítésére a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) több idegen nyelvi képzés beindítását is...
Likviditási nehézségeinek enyhítésére a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) több idegen nyelvi képzés beindítását is tervezi a következő tanévtől - közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.
Pál József elmondta: új elem, hogy alapképzésben és mesterszinten a természettudományi és informatikai kar több területen - vegyészet, biológia, fizika - hirdetett képzést, és a zeneművészeti kar is angol, francia, német és olasz képzéssel várja a hallgatókat. Az egyetemen hagyományosan jól működik az angol, német és francia nyelvű orvos-, fogorvos-, gyógyszerész- és jogászképzés - tette hozzá.
Mint Pál József elmondta, az egyetem számára a presztízsen túl létkérdés az idegen nyelvű képzés erősítése, hiszen egyre kevesebb a hallgató, és az államilag finanszírozott helyek száma is csökken. Az egyetem sokkal több hallgató kiszolgálására képes, ezért a létszámot szeretnék külföldről kiegészíteni - hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Az egyetem az európaiak mellett Brazíliából, Kínából és Indiából is vár hallgatókat. A kiválasztásnál fontos szempont, hogy a diákok a magyar érettségivel egyenértékű tudással rendelkezzenek az adott szakterületen. Jelenleg 1200-1300 külföldi hallgató tanul teljes képzésben az SZTE-n, többségük az orvostudományi területen, és néhány éven belül 20-30 százalékos növekedést szeretnének elérni - mondta a rektorhelyettes.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
